Míg remekeltek a naperőművek, sok nagyerőmű pihenőre fogta – nem csoda, hogy megugrott az áramimport

Szélsőségek jellemezték a májusi hazai áramtermelést, tehát az kereskedelmet is, a rendszerirányító azonban tette a dolgát, s a villamosenergia-ellátás zavartalan maradt.

Nem dőlt az áram a hazai erőművekből

A fő változás az volt, hogy a hazai áramkínálat az egy évvel korábbinak majdnem a hatodával (14,7 százalékkal) szűkült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi piaci jelentése szerint. A csökkenés a következő okokra vezethető vissza:

• A Paksi Atomerőmű 3. blokkján tervezett karbantartás folyt, ezért a hónap egészében kiesett 480 megawattnyi (MW) teljesítmény, de rövidebb időre leállt a 4. blokk is.
• A Dunamenti Erőmű G3-as blokkja karbantartás miatt az egész hónapban állt, megkezdődött a G2-es blokk karbantartása, és rövid időre kiesett a G1-es blokk.
• Megkezdődött az Újpesti Erőmű karbantartása, ez szintén jelentős kiesést okozott.
• A Kispesti Erőmű karbantartása is számottevő teljesítménycsökkenéssel járt.  
• Nem termeltek a BERT-es egységek májusban.
• Nem termelt a nyíregyházi erőmű sem.
• Elkezdődött a mátrai IV. blokk karbantartása.
• A debreceni és a csepeli erőmű szakaszosan üzemelt.

A gönyűi gázüzemű erőmű azonban végig tartotta a frontot, több mint 300 megawattos teljesítménnyel. A hazai fosszilis erőművek termelése az előző év májusához képest 14 százalékkal csökkent, ezen belül a gázüzeműeké közel 28 százalékkal. Közben a naperőművek remekeltek, a termelésük maximuma 2650 megawattos teljesítményen történt, a tavaly májusinál 50,41 százalékkal magasabb szinten. A teljes megújuló alapú termelés 73 százalékkal volt magasabb, mint tavaly.

Tovább estek az árak

A magyarországi áramtőzsde, a HUPX másnapi (DAM) áramárai mégsem nőttek a kínálat szűkülése miatt, mert erősebb volt a régiós árcsökkenési trendek hatása. Ezekre a pünkösdi ünnepek alatt gyengülő kereslet még rá is erősített, de a hónap egészében is esett a hazai felhasználás. A magyarországi májusi átlagos DAM ár 88,19 euró körül alakultak megawattóránként, 57 százalékkal alacsonyabban az egy évvel korábbinál. A legmagasabb ár május 11-én alakult ki – mutatta ki a MEKH –, amikor kiugróan alacsonyra esett a németországi megújuló alapú termelés. 

Ezekben az órákban a németországi ár is mindig mínuszban volt. (És májusban esetenként a finnországi is.) A napi átlagár áprilisban 106,71 eurót, márciusban pedig 113,30 eurót tett ki.

A régiós árcsökkenés mögött a földgázárak csökkenése húzódott meg. A hollandiai TTF-en a DAM gázár 64 százalékkal maradt el a tavaly májusitól, a németországi másnapi villamosenergia-ár pedig 54 százalékkal gyengült. Májusban leginkább az ausztriai ár mozgott együtt a németországival a magas ausztriai vízerőművi termelés miatt. A szlovákiai, a magyarországi és a romániai ár szorosan követte egymást, aminek a markánssá vált szlovák–magyar–román áramáramlás volt az oka.

Importáltunk, ahonnan tudtunk

Romániát leszámítva májusban minden más irányból importált Magyarország. Még Szlovénia felől is pozitív volt a havi nettó átlagos órás importegyenleg. Ezt az elemzés különösen sajátosnak nevezi, mert ilyen még nem fordult elő. Az volt az oka, hogy megugrott a szlovéniai vízerőművi termelés, így ez a szomszédunk nettó exportőrré vált. A vízerőművi termelés egyébként minden, a MEKH által vizsgált országban nőtt áprilishoz képest, míg a szélerőművi némileg csökkent. 

Ez a teljes áramtermelésük 61 százalékát adta, a pluszáramuk egy része importként jelent meg a szomszédos országokban.

Románia felé Magyarország nettóexport-pozícióba került a romániai és a bulgáriai nukleáris termelés visszaesése miatt. A bruttó hazai rendszerterhelésre vetített importszaldó 27 százalékra nőtt. Ebben nagy szerepe volt a hazai termelés említett, jelentős csökkenésének: összesen 850 megawatt kapacitás esett ki a nukleáris és a gázerőművi egységek karbantartása következtében. Ám a magas importhányad ellenére is voltak olyan órák, amikor a magyarországi nettó kivitel majdnem elérte a 2000 megawattot. Például május 1-jén a 13 órás nettó export teljesítmény 1909 megawattot tett ki.  Az ilyen esetekben mindig magas volt a naperőművi termelés.

De legalább kisebb keresletet kellett kielégíteni  

A fogyasztás 390 megawattal történő csökkenését tükröző bruttó rendszerterhelés 7,57 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022 májusában, és még nagyobb – 8,56 százalékos – értéket ért el, ha figyelmen kívül hagyjuk a háztartási méretű kiserőművek (ezek jórészt háztetőkön lévő napelemek) termelését.

A májusi átlagos maradó kereslet 73 megawattal volt alacsonyabb a tavaly májusinál, és 234 megawattal múlta felül az áprilisi értéket. (A maradó kereslet az áramkereslet és a megújulók termelésének a különbsége, amelyet hagyományos erőművek termeléséből vagy áramtárolókból kell kielégíteni a REKK oldalán olvasható definíció szerint.) Csökkenése az alacsonyabb fogyasztásra és a napenergia-termelés 198 megawattal nagyobb teljesítménnyel történő növekedésére vezethető vissza. Kielégítésében az előző hónaphoz képest esett a lignit- és a földgázalapú termelés szerepe is, míg az importé jelentősen, 341 megawattal nőtt. Így az áprilisban még 20 százalék körüli importhányad 29,87 százalékra ugrott. A nettó importszaldó 27,67 százalékos volt.