Szabad a pálya: bárkinek eladhatják az áramot a napelemesek

Egyszerre kívánnak eleget tenni az uniós elvárásoknak és a magyar lakossági napelemesek szempontjainak a háztartási méretű kiserőművekkel termelt áram elszámolására vonatkozó új szabályok, és ez majdnem teljesen sikerült is.

Kereshetnek áramkereskedőt a napelemesek, akár pezsdülhet is a piac

Az EU egyik előírása az, hogy a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői legkésőbb ez év végétől reális árat kapjanak az általuk az országos hálózatba termelt villamos energiáért. Ehhez igazodva a Magyar Közlönyben megjelent egyik új jogszabály lehetővé teszi, hogy 2024. január 1-jétől az idősoros elszámolással rendelkező háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt és a közcélú hálózatba betáplált villamos energiát villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek eladja. Ha nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő egyetemes szolgáltatónak át kell vennie az áramát a miniszteri árszabályozó rendelet szerint. (Az idősoros elszámolás negyedóránkénti mérést feltételez, amelyhez okosmérő szükséges. Ilyennel rendelkezik a kis napelemesek többsége.)

Mivel az áramtörvény kilowattóránként öt forintos átvételi árat ír elő, amelynél a piacon magasabb érhető el, esélyes, hogy a jövő évtől sok háztáji napelemes megállapodik valamely kereskedővel, ezzel pedig kialakulhat az áramuk hazai piaca – értékelte a Világgazdaságnak a változást Balogh József energiapiaci szakértő, ám jelezte, hogy nem teljes a kép. „Az új jogszabály nem írja le, hogy a piacon mennyiért adható el a kiserőművek árama. Ha azért nem írja le, mert az ára valóban az eladó és a vevő megállapodásának kérdése, akkor az nagyon jó hír. Az azonban így is nyitva maradt, hogy a kiserőművesek jövőre mennyiért vételezik a villamos energiát a közcélú hálózatról.”

Felemás, de kényelmes

Nem szerepel a kormányrendeletben az sem, hogy aki áramkereskedőnek adja el az áramát, annak vevőként is ki kell-e lépnie a piacra, vagyis búcsúznia kell-e az egyetemes szolgáltatástól. Mivel nem szerepel, maradhatnak, ami védelmet jelent számukra, hiszen megmaradt az áramvételezésre vonatkozó jogosultságuk. Legfeljebb adott időszakban esetleg drágábban jutnak áramhoz, mint a piacról, amelyre azonban önként bármikor kiléphetnek, ha vállalják a kockázatát. Ugyanez úgy is megfogalmazható, hogy aki az egyetemes tarifánál több pénzt akar az áramáért, az ne az egyetemes szolgáltatótól várja, hanem keressen magának vevőt.

Szaldó vagy nem szaldó

Egy másik friss kormányrendelet azt a már bejelentett változást írja le, amely az éves szaldóelszámolásra való jogosultság változásán keresztül mintegy 215 ezer kis áramtermelőt érint. Az unió részéről a kép egyértelmű: egy 2019-es előírás szerint éves szaldóelszámolásra vonatkozó új jog nem adható ki 2024. január elsejétől. Ilyen elszámolásban legfeljebb tíz éven át maradhat a kiserőműves. 

Ezzel szemben a 2019. júniusi uniós előírás után is töretlenül telepítették a háztetőkre a napelemeket, jellemzően állami támogatással. 
Az új jogszabály már nem a szaldó szót használja, hanem az attól tartalmában eltérő összesített energiamérleget. Energiamérleg akkor készülhet, ha a háztartási méretű kiserőmű a hálózatba áramot táplál, az árama eladásáról megállapodott egy villamosenergia-kereskedővel, és a megállapodás szerint külön-külön mérik a betáplált és a vételezett villamos energia mennyiségét.

Felsorolja, hogy mely háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői kerülhetnek ilyen elszámolásba:

• Amelyeket 2023. szeptember 7. után bejelentett hálózati csatlakozási igény alapján helyeztek üzembe.
• Amelyek csatlakozási igényét ugyan 2023. szeptember 7. előtt nyújtották be, de az üzembe helyezés csak 2026. január 1. után történt meg.
• Amelyek meglévő, de bővített kiserőművek, 2023. szeptember 7. előtti igénybejelentéssel, de a bővített részt csak 2026. január 1. után helyezték üzembe. A teljes kiserőmű esetében legkésőbb a bővített rész üzembe helyezésétől.
• Az előző pontból azok, amelyek csatlakozási igényét eleve 2023. szeptember 7. után jelentették be.
• Azok a bővített kiserőművek leghamarabb 2024. január 1-jétől, amelyek bővített üzembe helyezése óta eltelt 10 év.
• Azok, amelyek üzemeltetője ezt kéri.

Ám ha a kiserőmű lakossági üzemeltetője a csatlakozási igényét 2023. szeptember 7. előtt jelentette be, a létesítményt 2026 január 1. előtt üzembe helyezte, és nem állapodik meg áramkereskedővel, hanem az áramát továbbra is az egyetemes szolgáltatónak adja el, akkor 

A korábban emlegetett bruttó elszámolás kifejezés nem szerepel ezekben a rendeletekben, ahogyan a havi szaldó sem. Van olyan piaci vélemény, amely szerint érdemesebb lett volna szeptember 7. helyett augusztus 26-át kiválasztani határnapnak, ugyanis Lantos Csaba energiaügyi miniszter azon a napon jelentette be a fenti változásokat.

Csatlakozás: szabad a pálya

Egy harmadik, nagy súlyú döntés szerint megszűnt az az ideiglenesnek kihirdetett tilalom, amely a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálására vonatkozott. A feloldás 2024. január 1-jétől hatályos. Az egyes áramkörökre (körzetekre) vonatkozó tájékoztatást majd a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal teszi közzé.

A Világgazdaság korábbi értesülése szerint nem kizárt, hogy egyes áramkörök esetében a helyi hálózatfejlesztés lezárultáig csak bizonyos teljesítménykorlát mellett lesz lehetséges a csatlakozás. Ez olvasható ki a rendelet azon részéből is, amely szerint „a villamos energia közcélú hálózatba történő betáplálását az elosztó hálózati engedélyes engedélyezi … az elosztói szabályzatban rögzített feltételekkel és a zárolás feloldását megalapozó hálózati műszaki feltételek figyelembevételével.”

Ismét dől a pénz

Szintén a legfrissebb közlöny tartalmazza azt a rendeletet, amely szerint 75,8 milliárd forint keretű pályázat indul a bruttó elszámolásba kerülő lakossági felhasználóknak, ennek részleteit a Világgazdaság már ismertette.