Az MVM csoport termelési jövőképe négy fő pilléren áll. Ezek a nukleáris energiatermelés, a megújuló alapú áramtermelés, a rugalmas eszközökbe történő beruházások és a fenntartható energiaátmenet biztosítsa – ismertette Kiss Csaba, az MVM csoport termelési vezérigazgató-helyettese.
Bár a csoport energiatermelésének 83 százaléka már most is karbonsemleges, az arányt növelni kell annak érdekében, hogy 2050-re – a nemzeti energiastratégiával összhangban – az MVM is elérje a teljes karbosemlegességet. Ennek egyik kiemelt eszköze a nagy rendelkezésre állással működő, és az ország áramtermelésének 47 százalékát biztosító atomerőműblokkok üzemidejének további meghosszabbítása. Ez egyébként szakmai körökben egy új fogalom, rövidítés bevezetésével járt: további üzemidő-hosszabbítási projekt, azaz TÜH.
Az Euratom megállapodás értelmében az Európai Bizottságot tájékoztatni kell arról, ha egy országban meg kívánják hosszabbítani az üzemidőt. E tájékoztatás októberben megtörtént. Ezt követően a bizottság ellenőrzi, hogy a projekt tervei összhangban állnak-e az Euratom elvárásaival – erről már Horváth Péter János, az erőműtársaság vezérigazgatója beszélt. Mint ismertette, a TÜH-projekt 2022 szeptemberében indult, az előkészületek aktívan zajlanak. A tervek szerint a további 20 éven át történő működésnek köszönhetően a paksi blokkok üzemideje a 2052 és 2057 közötti években jár majd le. A TÜH nemzetgazdasági előnyei között Horváth Péter János ismertette, hogy
Az erőmű üzemanyagellátása érdekében az Ukrajnában folyó háború miatt új szállítási útvonalat kellett kidolgozni. „Ezt a kihívást megoldottuk, egyúttal kettőről három évre növeltük a tüzelőanyag-készletünket” – jelentette ki a vezérigazgató. Bár a létesítmény 12 hónapos üzemanyagciklusát már 15 hónaposra növelték, folynak e téren a további fejlesztések, ahogyan dolgozik a társaság az üzemanyag-beszerzés diverzifikálásán is. Ez utóbbi uniós elvárás és vállalati érdek is, mindazonáltal az orosz szállító az elmúlt negyven évben megbízhatóan szállított.
Az üzemidő-hosszabbítás fő kihívása műszaki szempontból az, hogy hogyan újíthatók fel a létesítmények nem cserélhető berendezései – mondta Czibula Mihály, a TÜH projekt vezetője. Az erőműtársaság 2028-ban nyújtja majd be a hazai nukleáris hatóságnak az üzemidő-hosszabbítására vonatkozó tervét, ennek részeként azon elképzeléseit is, hogy mit tervez a nem cserélhető berendezésekkel. Mindazonáltal a mintegy félmillió cserélhető berendezés helyzete sem egyszerű, az állapotuk felmérése megtörtént Tóth Pál, az erőműtársaság vezérigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint.
Körülbelül 250 berendezéscsoport felújítására lesz szükség, ezek részben már megkezdődtek. Az üzemidő-hosszabbítás teljes várható költsége másfél milliárd euró.
Horváth Péter János beszélt arról is, hogy a paksi atomerőmű területén is megkezdődött a kiégett fűtőanyagok későbbi újrahasznosítása érdekében történő tárolása, továbbá kitért az atomtechnológia egy viszonylag fiatal területére, a kis moduláris atomreaktorokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.