Napokon belül újjászületnek a magyar–ukrán áramkapcsolatok

Február 22-én indul az ukrán–magyar határmetszéken a kapacitások közös kiosztása. Az aukció a február 23-i üzleti napra vonatkozik – tette közzé a magyarországi villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir. A napi kapacitásaukciót JAO (Joint Allocation Office) szervezi, amely az európai rendszerirányítók által létrehozott központi allokációs iroda.   

Kicsi várni kellett az aukcióra

Technikai oldalról erre korábban is sor kerülhetett volna, de ukrán oldalról volt némi lemaradás a jogszabályi feltételek megteremtése terén. Mint a Mavir felidézi, a kontinentális Európa és Ukrajna áramrendszerének 2022. március 16-i szinkronizációja után, 2022. június 7-én az ENTSO-e, az európai rendszerirányítók szervezete úgy döntött, hogy Ukrajna és szomszédai között kétoldalú megállapodások alapján újra induljon az áramkereskedelem. E célból az ukrán és a magyar rendszerirányító megállapodott, hogy a két ország határmetszékén a JAO osztja ki a kapacitást, mégpedig az Európa-szerte használt napi aukciós szabályzat alapján. Ehhez azonban módosítani kellett az ukrán villamosenergia-törvényt. 

Mindazonáltal e téren 

• Lengyelország, 
• Románia és 
• Szlovákia az elmúlt hónapokban rugalmasabban kezelte a helyzetet, 

így az ukrán rendszerirányító, az Ukrenergo már tavaly november 2-án megtartotta az első közös aukciót a romániai rendszerirányítóval, a Transelectricával. 

Az ellátásbiztonság az elsődleges 

A Mavir – mint közzétette – a 2022 nyári szinkroncsatlakozás előkészítése során elsődlegesen arra törekedett, hogy kialakítson egy olyan megoldást, amely a legcsekélyebben sem veszélyezteti a magyarországi ellátásbiztonságot. Éppen ezért már a kezdetektől egy olyan aukciós szabályzat kidolgozásához ragaszkodott, ami teljes mértékben összhangban van az aktuális EU-s szabályrendszerrel, átlátható és mindenki számára egyenlő feltételeket biztosít a kapacitáshoz történő hozzáféréshez. 

Az ukrán energiahálózatot ért károk alapján a kereskedelem újraindulásával jó eséllyel döntően Magyarországról Ukrajnába utazik majd az áram, szemben az elmúlt évtizedek gyakorlatával. Ha nagy mennyiségű villamos energia kivitelére jelenik meg kereslet a belpiacon, az felnyomhatja a magyarországi nagykereskedelmi árakat. Mindazonáltal a hazai kínálat bővítését nem elsősorban a nagyobb import szolgálja, hanem a hazai termelés erősítése, ezért szerepel a kormány terveiben a nukleáris kapacitások bővítése, a megújuló alapú termelés további növelése és új gázüzemű erőművek létesítése.