Az európai uniós rendelkezés 51 százalékos arányt ír elő a magyarországi gáztárolók február elsejei töltöttségére. A legfrissebb adat a megkövetelt szintet másfélszeresen múlja felül, 76 százaléknál is magasabb. Ez azt jelenti, hogy több mint ötmilliárd köbméternyi készlet érhető még el, miközben tavaly 3 milliárd köbmétert tett ki az egész éves lakossági fogyasztás. A családok ellátásbiztonságát bőségesen garantáló tartalék áll tehát belföldön rendelkezésre a fűtési szezon felén túl is – írta csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
Az Európai Parlament és Tanács tavalyelőtti rendelete az energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022–2023-as téli időszak kezdetére a tagállamoknak a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteniük a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet.
Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban.
A 2024-ra előírt első köztes célérték Magyarország esetében 51 százalék, ennek február elsejével kell teljesülnie. Az aktuális hazai mutató az elvárthoz képest sokkal kedvezőbben alakul, jelenleg meghaladja a 76 százalékot, ami meghaladja a 71 százalékos EU-s átlagot. Hazánk még a fogyasztásarányos adatban is megközelíti 51 százalékot. A hazai arány az európai országoké közül a harmadik legmagasabb, 29 százalékponttal körözi le az uniós középértéket.
Az EM tájékoztatása szerint a jelenlegi fűtési szezonban ellátásbiztonsági kockázatok nem fenyegetnek. A mindenkori igények részben hazai kitermelésből is fedezhetők. A külső kitettségek csökkentéséhez az is hozzájárult, hogy az összes gázfogyasztás 2021-ről 2023-ra 2,5 milliárd köbméterrel, 8,5 milliárd köbméterre esett vissza.
Fűtési szezon: ezért használtak sok gázt és áramot eddig a magyar családokA 2023–2024-es fűtési szezon első felében 156 millió köbméterrel több gázt használtunk fel, mint egy évvel korábban. A hőmérsékleti hatásoktól inkább függő lakossági felhasználás 11,5 százalékkal nőtt. A gazdaság gázfogyasztása a tavalyival nagyjából megegyező mértékű, 1,1 százalékkal volt magasabb. A növekedés jórészt az alacsony bázisra vezethető vissza, az előző fűtési szezonban ugyanis sokat spóroltunk a két legfontosabb energiahordozóból. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.