Július 1-jén 9 órakor kezdődik az a bővített kapacitásaukció, amelyen a magyarországi és a romániai földgázszállítói rendszerek üzemeltetői felmérik, mekkora piaci igény van a Románia felőli gázimport növelésére a csanádpalotai határkeresztező ponton. Megfelelően nagy kereslet (kapacitáslekötés) esetén a hazai rendszerüzemeltető, az FGSZ Földgázszállító Zrt. megteremtené a nagyobb behozatal műszaki feltételét. Ez eddig is a szándéka volt, a projekt szerepel a tízéves fejlesztési tervének legutóbbi frissítésében is. Egy zöld jelzésre azonban még szüksége van.
A MEKH látni akarja a beruházás költségeit és azok indoklását
A terv elemei csak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jóváhagyásával valósíthatók meg. A hivatal azonban a tízéves fejlesztési javaslat alapján nem adta az áldását a csanádpalotai bővítésre, mert nem látta kellően igazolva a nagyobb piaci igényeket.
Ugyanakkor egy meglehetősen drága beruházásról lenne szó abban az esetben, ha az FGSZ által felkínált három kapacitásszint közül a két nagyobbhoz tartozó valósulna meg.
Ekkor ugyanis a kompresszorállomás bővítése mellett, amikor a társaság a meglévő kettő mellé telepítene egy harmadik, nagy teljesítményű, 5,7 megawattos kompresszort, meg kellene építeni egy vezetéket Algyő és Városföld között. A jelenleg elérhető kapacitás óránként 3,28 gigawattóra (GWh), ennek a műszaki feltételei adottak. (Az FGSZ a lehetséges többletkapacitásnak csak egy részét osztja ki az aukción hosszú távra.)
A 2023 nyarán felmért piaci igények alapján úgynevezett inkrementális eljárás indult, melyben a román-magyar irányú szállításokra a következők azok a megnövelt technikai kapacitások, amelyekhez a július 1-jei aukció sikere esetén az igények kielégítése érdekében beruházásokra lesz szükség:
- 3,72 GWh/h – ennek biztosítása igényli a legkisebb beruházást,
- továbbá 5,47 GWh/h,
- illetve 6,64 GWh/h.
Az aukció kiírásához is szükséges a hivatal jóváhagyása, annak megtörténte után tekinthető a kiírás véglegesnek. A 2024. július 1-jei kötelező érvényű kapacitáskiosztás pozitív eredménye esetén kerülhet sor a szükséges beruházásokra. (Az aukció részleteiről az FGSZ május 1-jén tájékoztatta ügyfeleit.)
A fejlesztési javaslatban a rendszerirányító figyelembe vette a MEKH határozata szerint, hogy
ha Magyarországra nem érkezik földgáz a legnagyobb kapacitású ukrajnai és szerbiai határkeresztező pontokról, akkor mely határkeresztező pontok irányából biztosítható Magyarország számára nem orosz eredetű többlet gáz.
Vizsgálta, hogy ez esetben különböző fejlesztések mellett növelhető a Románia felőli így alternatív források válhatnak elérhetővé a görög/török-bolgár-román útvonalon.
További feltételek is vannak
De ez még nem minden. A MEKH elvárása alapján az FGSZ-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy a Románia felőli nagyobb import hogyan érinti a további hazai gázlétesítményeket. Azt feltételezve kell felmérni földgáztárolók tárolási képességét, hogy a gáz dél felől (Romániából és Szerbiából) érkezik, és maximális kapacitással távozik Ukrajna, Szlovákia és Horvátország felé.
Az aktuális kapacitáslekötések, a rendszeren tapasztalható forgalmak és a 2023 nyarán végzett indikatív igényfelmérés alapján erősödő dél-észak irányú szállítási igények rajzolódtak és rajzolódnak ki Magyarországon és a tágabb régióban egyaránt az FGSZ-től kapott tájékoztatás szerint. Ezeknek az igényeknek a kiszolgálását célozzák a Vertikális Folyosó (Vertical Corridor) és a Szolidaritási Gyűrű (Solidarity Ring) nevű regionális kezdeményezések, amelyek keretében a szomszédos szállítási rendszerüzemeltetők már jó ideje dolgoznak azon, hogy a kapacitások bővítéséhez szükséges fejlesztéseiket és folyamataikat összehangolják. Az FGSZ két magyarországi határkeresztező ponton érintett ezekben a kezdeményezésekben: a Magyarország – Szlovákia irányú kapacitásbővítés 2024 februárjában sikeresen megtörtént (a kapacitások a rendszerüzemeltetők közös optimalizálásának köszönhetően fejlesztés nélkül 50 százalékkal növekedtek), míg Románia – Magyarország irányban - a MEKH jóváhagyása után _- minden készen áll a 2024. július 1-jei aukció lebonyolításához.
Május 2-án egy tekintélyes elemző portál összefoglalót készített a térség gázrendszer-üzemeltetőinek pillanatnyi lépéseiről.
Változott a fő szállítási irányA Románia felőli import növelését firtató kérdésre Balogh József energiapiaci szakértő a következőt válaszolta a Világgazdaságnak: A román – magyar földgáz határkapacitás története nem sokkal egyszerűbb, mint a két ország komplikált történelmi kapcsolata. A magyar gázrendszer a hetvenes években (első orosz szállítás 1975) arra a vélelemre volt felépítve, hogy a fő szállítási irány mindig keletről nyugatra lesz. Ötven évvel később már tudjuk, hogy ez nem feltétlenül igaz: a legfontosabb magyar földgáz import átadási pontok jelenleg a déli határon vannak. Fontossági sorrendben: Szerbia (Török Áramlat), Románia és Horvátország. A május 1-én kiírt bővített, Románia felől Magyarország felé szállításra vonatkozó, kötelező érvényű határkapacitás felkínálás pontosan a fenti sorrendről szól. Ha a kereskedők ezt at irányt lejegyzik, azaz, elkötelezik magukat arra, hogy hosszútávú román import-kapacitást vesznek, akkor Románia a magyar gázellátás második legfontosabb forrása lesz. Forradalmi változás ez, különösen ha figyelembe vesszük hogy 2010 október előtt (Szeged – Arad összekötő átadása) a két ország között nem volt gázvezeték. Az egész kérdés arról szól, hogy ki és mennyire hisz még abban hogy a romániai Deep Neptun mező valóban elkezd termelni legkésőbb 2027-ben. Amikor az egyetemen önkárosító energia-szabályozás témakörben keresnek majd példákat, akkor a Deep Neptun bizony ott lesz a lista elején. A román politikusok addig csűrték és csavarták a helyi szabályozást a saját korrupt és torz elvárásaik szerint, ameddig az ExxonMobil, 1,5 milliárd euró befektetése után, az egész fejlesztést feladta 2019-ben. Évekig tartó limbó állapot következett (azaz, semmi sem történt), amikor csak a másik partner, az OMV Petrom tartotta a Deep Neptunt életben. Majd az állami RomGaz (csendes politikai nyomásra) átvette az ExxonMobil szerepét 2022-ben. Ha a kereskedők azt elhiszik, hogy a RomGaz – OMV Petrom duó valóban elkezdi kitermelni a Deep Neptun mezőt 2027-ben, akkor a most kiírt, kapacitásbővítésre vonatkozó felhívást túl fogják jegyezni. Ez már nem az első kapacitás bővítésre vonatkozó kiírás a román – magyar határon. A múltból tanulva, a két rendszerirányító (FGSZ és TransGaz) háromféle határkapacitás mennyiségre is kér ajánlatot, abban bízva hogy ebből az egyik már csak sikeres lesz. Nagyon fontos kapacitás bővítési felhívásról van szó: ha a kereskedők a három felajánlott mennyiségből legalább egyet lekötnek, akkor a magyar földgázipar legfontosabb import forrása, ha nem is örökre, de körülbelül ötven évre, átkerül a keleti határról (Beregsurány) a délire (Kiskundorozsma és Csanádpalota). |
Az a kérdés, hogy ki fizeti a révészt
Az FGSZ tízéves javaslata a gázpiaci szereplők aktuális, illetve várható igényeihez igazítva tartalmaz projekteket. Ezek közül a hivatal azokat hagyja jóvá, amelyeket indokoltnak tart, illetve amelyeket nemzetgazdasági megfontolásból szükségesnek ítél. Utóbbira jó példa volt a magyar-szlovák interkonnektor létesítése egy olyan helyzetben, amelyben az összeköttetés szükségességét az előzetes igényfelmérés (Open Season eljárás) nem támasztotta alá.
A MEKH döntésének a beruházás megvalósulásán felül az a tétje, hogy ki fizeti a projektet.
Ha egy projektre a MEKH jóváhagyásával kerül sor, akkor a társaság kiadásait a rendszerhasználati díjon keresztül a földgáz használói dobják össze.
A MEKH-től kapott jóváhagyás ugyanis azt is jelenti, hogy az adott projekt végső soron a gazdaság, a lakosság érdekét szolgálja. Amikor tehát elutasít egy ilyen kérelmet, akkor is a felhasználók, a lakosság érdekeit tartja szem előtt.
Elvben nőhet a gázforgalom a magyar-szlovák határon
Ha a Szlovákia felől érkező gáz mennyisége óránként 800 ezer köbméter fölé, illetve az oda továbbított mennyiség óránként 600 köbméter fölé nőne az igények alapján, akkor az ehhez szükséges beruházások terveit az FGSZ köteles soron kívül engedélyeztetni a hivatallal – áll a MEKH-határozat további részében. A Balassagyarmat felőli határkeresztező kapacitás növelése fejlesztési döntést is igényel, mert ki kell miatta bővíteni a szadai kompresszorállomást. (A bővítés elmaradhat nagyobb nyomás esetén, az ehhez kapcsolódó felárról az FGSZ-nek és a szlovákiai rendszerirányítónak az Eustreamnek kell megállapodnia.)
Ha Szlovákia felé nőne a kiviteli igény, akkor a szadai bővítés mellett szükség lehet egy új, dorogi kompresszorra is. Ugyanakkor a társaságnál jelenleg nincs terítéken ennek a kapacitásnak a bővítése.
Az ukrajnai szállítási irány terítéken marad
Az FGSZ vizsgálja az Ukrajnába történő gázkivitel feltételeit. Fókuszában azonban nem a bővítés, hanem a jelenleg csak pilot megoldásként biztosított nem-megszakítható kapacitások tartós nem-megszakítható kapacitásként történő felajánlásához szükséges megállapodások megkötése és fejlesztések előkészítése áll. Ezzel a MEKH egyetért, de a még nem tisztázott műszaki és minőségi részletekről további egyeztetéseket tart szükségesnek.
Néhány fölgázprojekttel és a hidrogénnel még várunk
Viszont nem hagyta jóvá a hivatal (és a beruházások további vizsgálatát írta elő)
- sem a szadai kompresszorállomás bővítését,
- sem a dorogi létesítését,
- sem egy szlovén-magyar összekötő vezeték lefektetését óránként 20 ezer vagy 190 ezer köbméter kapacitással.
Lekerült továbbá a terítékről nyolc hidrogénfolyosó kiépítése, de nem végleg: szintén további vizsgálatok kellenek. E folyosók egyébként Szerbia kivételével minden szomszédos országgal hidrogénvezetéki kapcsolatot teremtenének. Igaz, ezeket a projekteket maga a rendszerirányító is csak feltételesen javasolta.
Lehetne észak-dél gázfolyosónk
Vizsgált az FGSZ olyan beruházásokat is, amelyeket még nem javasolt megvalósításra, de a MEKH mégis elfogadta, ismét további vizsgálatok előírásával. Ezek között három az Ukrajna felőli import leállása utáni időkről szól:
- Létesíteni kellene egy vezetéket a Szerbia felől orosz gázt hozó kiskundorozsmai gázátadó ponttól Városföldig, azaz az ország gázhálózatának központjáig.
- Városföldet egy másik vezetéken keresztül össze kellene kapcsolni a vecsési gázközponttal. Így – mivel a Szlovákia felőli vezeték is Vecsésre fut be – létrejönne egy Magyarországot észak-dél irányban átszelő, és az országos hálózat más fő elemeivel is összeköttetésben lévő folyosó.
- Az FGSZ részt venne a nemzetközi Eastring projektben, amely Kelet-Magyarországra dél felől hozna gázt, és vinne tovább Szlovákiába, és azon túl. Ukrajna örömmel venné, ha az Eastring ukrán területen is áthaladna.
Ezen a – tehát az FGSZ által vizsgált, de elfogadásra még nem javasolt – listán szerepel még két, de már nem ukrán érintettségű elképzelés. Az elsőt a hivatal elfogadta a másodikat nem. Az első a földgáz hidrogéntartalmának mérésére alkalmas kromatográfok beszerzésére vonatkozik, a második egy olyan fejlesztésre, amelyre a Budaörs-Budatétény szállítóvezeték felhagyása miatt lenne szükség.
A klímavédelem jöhet
A MEKH támogatja a 10 éves fejlesztési terv klímavédelmi fejlesztéseit. Ezeket azonban nem sorolja fel, de jelzi, hogy mindegyiket külön határozatban fogja vizsgálni.
