Májusban a villamos energia euróban számolt bruttó végfelhasználói ára az európai lakosságnak 9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a földgáz esetében 11 százalékos volt az áresés.
Az adatot a finnországi VaasaETT tette közzé, amely az Energie-Control Austria, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából készíti el havonta az európai fővárosokra vonatkozó ár-összehasonlítását.
A friss számok a 2022 októberében tetőzött árak majdnem folyamatos csökkenését mutatják. 2022 ősze után a tarifák először meredeken zuhantak, egy éve már szerényebben esnek. Eközben a csökkentett, majd mintegy tíz éve alacsony szinten befagyasztott magyarországi hatósági árak folyamatosan a legalacsonyabbak az uniós országok között, és a teljes európai listán is csak a kijeviek kedvezőbbek. A változás mindössze annyi magyar szemszögből, hogy míg az energiaárak 2021 őszén indult emelkedésétől kezdve a különbség megnőtt a hazai áram- és gázárak, valamint a többi európai főváros árai között, az energiaválság lecsengésével ismét szűkül.
Májusban egy kilowattóra villamos energia bruttó 9,44 eurócentbe került Budapesten. A kijevi ár ennek a kétharmada volt, az uniós és az európai átlag viszont több mint a háromszorosa, az árrekorder berlini pedig négyszer nagyobb. A tarifák nem azonos ütemben csökkentek a fővárosokban. Ennek az az oka, hogy az energiaválság hónapjaiban szinte az összes európai kormány hozott valamilyen intézkedést a háztartási árak féken tartására, így ezen intézkedések visszavonásának az üteme és a hatása is eltérő. Jellemzően valamilyen adócsökkentésről vagy támogatásról volt szó. Az országonként (fővárosonként) más-más tarifacsökkentésnek továbbá helyi okai is vannak: az aktuális áram- vagy gázárak, rendszerhasználati díjak eltérő alakulása.
Mindez azt is magyarázza, hogy miközben a fő európai trend a kiskereskedelmi árak esése, egyéb okok miatt helyenként májusban is volt példa drágulásra.
A VaasaETT négy ilyen fővárost is talált: az amszterdami és a madridi lakossági áramárak 3-3 százalékkal, a stockholmiak és a vilniusiak 2-2 százalékkal nőttek. Ezt az áram helyi drágulása mellett az energiaadó emelkedése, illetve az elosztás drágulása magyarázta.
Döntően azonban olcsóbb lett a lakossági áram. A legnagyobb esés, 6 százalékos, Helsinkiben és Oslóban volt, Brüsszelben 3 százalékos, további néhány fővárosban 1-2 százalékos. Magyarországon egyébként úgy tartják változatlan szinten a háztartási áram- és gázárakat, hogy amikor a szolgáltatók indokolt szállítási, elosztási költségei nőnek, és annak meg kell jelennie a tarifában, akkor egyúttal esnie kell magának az energia-, vagy gázdíjnak, hogy a végösszeg ne változzon.
Ebből az következett az elmúlt hónapokban, hogy a rendszerhasználati díj súlya a budapesti tarifában a legmagasabb, 65 százalék, és persze az energiadíj aránya a legkisebb, 14,5 százalék.
(A maradékot az áfa teszi ki, amelyhez sok fővárosban energiaadó is társul.)
A VaasaETT – ahogyan az előző elemzésében is – rámutat, hogy míg az energiaválság előtt a fix és a változó áras lakossági áramárképzés nagyjából hasonló tarifát eredményezett Európában, de inkább a fix ár volt az alacsonyabb, mert a szolgáltató is kisebb kockázattal dolgozott. A válság elmúltával a változó árak a fix árak alá mentek, de úgy tűnik, ismét fordulat várható. Ez év májusában a mozgó árnál kissé (átlagosan 1,36 eurócenttel kilowattóránként) magasabban szabtak meg számos fix lakossági áramárat.
A kis számú stockholmi lakossági gázvásárló nem tud mit tenni, mert a kiszolgálásuk fajlagosan annyira költséges, hogy folyamatosan ők vezetik a drágasági listát. Egységre vetítve májusban háromszor többet fizettek az európai átlagnál, és tizenháromszor többet a budapestinél, ahol egy kilowattóra földgáz 2,59 eurócentbe került. (A kijevieknek a budapesti árnak is körülbelül a kétharmadát számlázzák.)
Májusban az átlagos európai kiskereskedelmi gázárak csak szerényen estek. A lakossági végfelhasználói árak országonként változása – ahogyan a villamos energia esetében is –, egymástól eltérő ütemű és irányú volt. Öt-öt százalékos drágulás volt Berlinben és Brüsszelben, 2 százalékos Tallinnban, és 1 százalékos négy másik fővárosban. Viszont Lisszabonban 7 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált tarifa, mint egy évvel korábban. Ljubljanában 5, Rigában 4, Szófiában 3 százalékkal csökkent az ár, és voltak további kisebb esések is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.