Rózsavíz az uniós terv a földgáztól való függés csökkentésére

Rövid idő alatt ellátási, majd megfizethetőségi válságot okozott az Európai Unióban az Oroszországból származó földgáz kivezetése. Az orosz gáz 2021-ben az unió teljes gázimportjának még a 45 százalékát tette ki – állapította meg az Európai Számvevőszék.

Dőltek az uniós támogatások a gázárakba

A nagykereskedelmi gázárak 2022 augusztusában 339 eurós megawattóránkénti csúcsot értek el, míg 2021 augusztusában 51 eurón álltak. Annak érdekében, hogy a háztartások és vállalkozások kevésbé érezzék meg a válság hatását, az unió országai támogatni kezdték a gáz- és villamosenergia-árakat, erre 2022-ben körülbelül 390 milliárd eurót költöttek. A múlt év végére az uniónak sikerült több lábra állnia, és mérsékelte az orosz földgáztól való függését: az árak stabilizálódtak, és 2024 elején visszaálltak a válság előtti szintre.

„Az Ukrajna elleni 2022-es teljes körű orosz invázió által kiváltott válság próbára tette az uniót: képes-e ellenállni a gázellátás váratlan megváltozásának? A gáz ára csakugyan magasba szökött, ami tetemes költségeket rótt a családokra és a vállalkozásokra, de annyiban szerencsénk volt, hogy nem alakult ki jelentős földgázhiány  – jelentette ki Joao Leao, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Mivel az unió nagyban függ a külföldi gázszállításoktól, soha nem lehetünk elég elővigyázatosak az ellátás biztonságával kapcsolatban: 

Nem egyértelmű, valójában mitől csökkent a gázimport, és számos további intézkedése hatása, eredménye is kérdőjeles:

• A válság idején az unió teljesítette azt a a célját, hogy 15 százalékkal csökkentse a földgáz iránti keresletet, de a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ezt kizárólag az uniós intézkedéseknek kell-e betudni, vagy szerepet játszanak olyan külső tényezők is, mint például a magas gázárak és a meleg tél.
• Teljesült a gáztárolók uniós szintű feltöltöttségére vonatkozó kötelezettség is, sőt sikerült túllépni a 90 százalékos célértéket. Ez azonban csak a válság előtti szokásos feltöltési szintnek felel meg.
• Nem értékelhető az uniós gázárplafon mint intézkedés eredményessége sem, mivel a bevezetése óta sokkal alacsonyabb az árszint.
• Az AggregateEU platform elindítása többek között közös beszerzésekkel nyitott alternatív földgáz-kereskedelmi csatornát. Az uniós számvevők itt sem tudták megállapítani, hogy nyújt-e többletértéket az AggregateEU a meglévő platformokhoz képest, mivel működésbe lépésének idejére a válság okozta gázárkülönbségek már jelentősen csökkentek az uniós tagállamok között.

Oda kell figyelni az árakra egy újabb gázválság esetén

A jövőbe tekintve a számvevők leszögezik, hogy az uniónak meg kell szilárdítania a földgáz megfizethetőségi keretét. Figyelmeztetnek arra is, hogy sok tagállam még mindig vonakodik kétoldalú szolidaritási megállapodások megkötésétől.

Álom a szén-dioxid-leválasztás

Végezetül a számvevők rámutatnak, hogy elégtelen az előrehaladás a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCUS) terén, és hosszú távon ez is veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. Tekintettel az unió éghajlat-politikai céljaira (különösen arra, hogy 2050-re a nulla nettó kibocsátás a cél), az unió ellátásbiztonságának terén egyre fontosabb lesz, hogy sikerüljön csökkenteni a földgázfogyasztásból származó szén-dioxid-kibocsátást. Eddig négy kereskedelmi CCUS-projekt működik az unióban, ezek együtt akár évi 1,5 millió tonna szén-dioxidot is leköthetnek. Ez azonban csak csepp a tengerben ahhoz képest, hogy az unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez a CCUS révén 2050-ig minden évben 450 millió tonna szén-dioxidot kell megkötni.

Közvetlenül az Ukrajna elleni 2022. évi teljes körű orosz invázió előtt a földgáz tette ki az unió bruttó energiafogyasztásának mintegy egynegyedét. Az arány

• Olaszországban és Hollandiában 41-41 százalék,
• Máltán 40 százalék,
• és Magyarországon 34 százalék volt a legmagasabb.

Ugyanebben az évben az unió villamos energiájának több mint 20 százalékát, illetve hőenergiájának 40 százalékát földgázból állították elő. Mivel az unióban felhasznált földgáz több mint háromnegyede importból származik, az ellátás biztonsága elengedhetetlen az uniós gazdaság működőképességének fenntartásához és az unió jólétének biztosításához. A számvevőszék a jelentésben a Nemzetközi Energiaügynökség meghatározását alkalmazta, eszerint az energiabiztonság az energiaforrások megfizethető áron való folyamatos rendelkezésre állása.