Kritikusan fogalmazott, és néhány érdekességre is rámutatott Facebook-bejegyzésében Szergij Makogon, az Ukrtransznafta ukrán olajszállító vállalat vezérigazgatója azon készülő megállapodás kapcsán, amelynek köszönhetően újra érkezhet Magyarországra és Szlovákiába az oroszországi Lukoil olaja. A Mol új olajszerződése célegyenesben van.
Emlékezetes, hogy a Lukoil olajának tranzitjára Ukrajna július 17-én tilalmat rendelt el azért, hogy megfossza az ellene háborút folytató Oroszországot az ezen olaj eladásából származó bevételtől. Bár a kieső mennyiséget a szintén a Barátság kőolajvezetéken exportáló két másik orosz olajtársaság pótolta, Magyarország számára ez az állapot hosszú távon elfogadhatatlan. Fordulatot az hozott, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette: célegyenesben vannak a Mol tárgyalásai, amelyeknek köszönhetően ismét érkezhet a Lukoil olaja. A tervezett szerződés szerint a Mol az orosz–fehérorosz határon venné át az olajat, így Ukrajna már nem orosz, hanem magyar tulajdonú szénhidrogént továbbítana. A konstrukció hordónként mintegy másfél dollárral drágítja meg a terméket a növekvő szállítási és biztosítási kiadások miatt.
Szergij Makogon szerint ezzel elvben semmi sem változna, hiszen Magyarország és Szlovákia továbbra is orosz olajat kap, Oroszország pedig ebből továbbra is hozzájut a dollárbevételhez.
A vezérigazgató nehezményezi, hogy Magyarország makacsul próbálja megőrizni az Ukrajnán keresztüli orosz olajellátását. Emlékeztet, hogy más európai országok viszont (tehát Szlovákia, Magyarország és Csehország kivételével) 2022 júniusa óta az uniós szankciók miatt leállították az orosz olaj- és kőolajtermékek importját. Szergij Makogon emlékeztetéséhez mindazonáltal egy másik emlékeztető is odakívánkozik: miközben az orosz olajról lemondó európai finomítók műszakilag eleve alkalmasak más forrásból származó, orosztól eltérő összetételű nyersolaj nagy arányban történő feldolgozására, ez a Mol Dunai Finomítójára (Dufi) nem igaz. A Dufi jelenleg mintegy 30 százaléknyi alternatív olajjal birkózik meg, azok az átalakítások pedig folynak, amelyekkel az arány akár 100 százalékra is növelhető. Az átalakítás azonban időigényes. (Hab a tortán, hogy az orosz olajról példamutatóan lemondó országok sora vásárol közvetítőkön keresztül orosz olajat.)
Igaz, a magyarországi nehézségeket az uniós illetékesek is ismerik, és Szergij Makogon is kitért rájuk. Mint írja, az Európai Bizottság több időt adott ezeknek az országoknak az alternatív olajútvonalak fejlesztésére, például Horvátországon keresztül. Elismeri azt is, hogy Magyarországnak szuverén joga van olajat venni ott, ahol és attól, akitől akar. De – mint kijelenti – Ukrajnának is szuverén joga van megtiltani az ellenséges áruk szállítását, hogy csökkentse a háború finanszírozási képességét. Nehezményezi, hogy az Oroszországnak (az Ukrajnán keresztüli tranzit révén) jutó évi 6 milliárd dolláros olajbevétellel szemben Ukrajna csak 0,24 millió dolláros tranzitdíjat kap. Kijelenti továbbá, hogy fel van háborodva, hogy az ukrán kormánytisztviselők egyáltalán megvitatnak ilyen javaslatokat.
Magyarország és Szlovákia olajellátása Oroszországból hagyományosan a Barátság vezetéken történik. A cső Szamara régióból indul, Oroszország európai részén halad át, majd Fehéroroszország területén két ágra oszlik. Az északi ág Lengyelországon át Németországba, a déli pedig Ukrajnán át Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba ér. Az északi ágon 2023 óta nem érkezik orosz olaj az Európai Unióba, de kazah olaj Németországba igen.
Az EU 2022 decemberétől tiltotta meg az Oroszországból származó olajimportot. Az említett három országra vonatkozó kivétel 2025 végéig szól. 2023 júniusában külön megtiltotta, hogy a cső északi ágán orosz olajat szállítsanak, de ez nem valósult meg.
A bejegyzésben az is olvasható, hogy a Mol 2019-ben szerződött a Lukoillal évi 4 millió tonna olaj vásárlásáról a Dufi és a Slovnaft számára. A megállapodás 2024 végén lejár.
A Gazdaságfejlesztési Minisztériumra hivatkozó Vedomosztyi szerint 2024 első hat hónapjában Magyarországra 2,4 millió tonna, Szlovákiába 1,6 millió tonna orosz olaj érkezett. Ebből a Lukoil 883 ezer tonnát (37 százalék), illetve 718 ezer tonnát (45 százalék) küldött. Tavaly Magyarország 4,8 millió tonna, Szlovákia 4,6 millió tonna orosz olajat vett, ebből 1,5 millió tonnát a Lukoiltól.
Szergij Makogon idézi az orosz Pénzügyi Egyetem szakértőjét, Igor Juskovot, aki szerint egyelőre nem világos, hogy az új, Mol által letárgyalt vásárlási és tranzitkonstrukció révén valóban teljesen megszűnhet-e a tranzit akadályozásának kockázata. Magát a tervezett megoldást – az orosz olaj tulajdonjogának átmeneti átruházását – azonban engedélyezi a nemzetközi adásvételi megállapodásokról szóló, 1980-as bécsi egyezmény – ezt már az AVG jogi ügyvezető partnere, Alekszej Gavrysev tisztázta. Mivel Ukrajnán kívül történik az áruvásárlás és -eladás, valamint az -átruházás, az ukrán fél ezt nem akadályozhatja meg. Gulyás Gergely az ügyvéd szerint sem jogi kockázatokat feltételezett, hanem azt, hogy a háború veszélyezteti a nyersanyagszállítás biztonságát. Ugyanakkor Igor Juskov úgy gondolja, hogy az új konstrukcióban nem nő jelentősen az orosz olaj Magyarországra irányuló importjának költsége.
Az orosz olaj vásárlása továbbra is nyereséges lesz Magyarországnak.
Fontos, hogy az ukrán tilalom csak a Lukoil olajára vonatkozik, és Magyarország máshonnan is vásárolhat olajat, persze, drágábban.
Érdemes megtudni azt is, mit gondol maga a Mol a Lukoil olajának elmaradásáról, már csak azért is, mert a magyarországi üzemanyag-ellátás összeomlásától a kiesés érdektelennek gondolásáig szinte mindenről lehet olvasni.
Arról, hogy az adott helyzetről mi hangzott el a Mol második negyedéves gyorsjelentését követő elemzői beszélgetésen, Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője számolt be blogjában.
Eszerint:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.