Új szintre emelkedett az orosz-ukrán háború: veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága

Találgatják az orosz lapok, hogy az ukrán fegyveres erők tervezték-e a kurszki atomerőmű elfoglalását is, amikor július 6-án a magyarországi gázimport szempontjából is fontos szudzsai gázmérő állomást támadták. 

A harcok alatt ugyanis a közeli Kurcsatov és a Kurcsatovszkij kerület lakói állítólag hamis hívásokat kaptak az atomerőmű állítólagos közelgő elfoglalásáról, igaz, e hívásokat inkább a régióban uralkodó pánik motiválta. Mindazonáltal Oroszország biztosra ment: a Nemzeti Gárda 7-én megerősítette a létesítmény védelmét, ma pedig már arról számolt be a RIA Novosztyi, hogy a kurszki régió megbízott kormányzóhelyettese stabilnak és ellenőrzés alattinak nevezte a helyzetet. Az orosz hadműveleti parancsnokság éjjel-nappal dolgozik.

Az óvatosságnak meg van az oka. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már tavaly októberben arról számolt be, hogy orosz közlések alapján drónok közelítették meg a kurszki atomerőművet. Az egyik felrobbant drón kisebb kárt okozott egy olyan épület homlokzatán, amelyben kiégett fűtőelemeket tárolnak. Mindazonáltal az eset után nem mértek nagyobb radioaktív sugárzást a telephelyen.

Veszélyben a kurszki régió energiaellátása 

A helyzet a Kurszk régióban augusztus 6-án reggel eszkalálódott, amikor a mintegy ezerfős ukrán egységek megpróbálták elfoglalni a szudzsai körzet területének egy részét. A közeli támadások miatt feltehető, hogy biztonsági okokból Oroszország leállítja az atomerőmű termelését. Áll már az orosz ellenőrzés alá került ukrán zaporizzsjai atomerőmű is, amely a maga nemében Európa legnagyobb létesítménye. Hatezer megawattja háromszor akkora, mint a paksié.

A kurszki atomerőművet négy RBMK-1000-as blokkal szerelték, az egyik legnagyobb áramtermelő az adott orosz régióban. Pillanatnyilag két blokkja működik, kettő leszerelése tart, de két új már épül is, új típusú VVER reaktorral. (Az 1-es blokkját 2021-ben állították le 45 évnyi működés után, a másodikat ez év januárjában.)

Nem jelent fordulópontot, de nagy zavart okoz az ukrán benyomulás

Ukrán hírekben Kurszk kapcsán nem az atomerőmű, hanem az ukrán csapatok orosz területen „mélyen” történő előrenyomulása van fókuszban. Az Unian hírügynökség a német Bildet idézve azt írja, hogy az esemény fordulópont lehet a háborúban. A Bild páncélozott járművekkel és repülőkkel vívott súlyos csatákról ír Suja város környékén, és arról, hogy több mint 40 orosz katona megadta magát. Az Unian azonban olyan kommentárokat is idéz, amelyek szerint az orosz területre való előrenyomulás nem fordulópont a háborúban, hiszen az ukránoknak komoly problémáik voltak a frontvonal védelmével.

A The Wall Street Journal azt írta, hogy az ukrán hadművelet gyorsasága és hirtelensége váratlanul érte az orosz csapatokat. Zavar támadhat az orosz utánpótlásban Harkov közelében.

Veszélyben a gáztranzit

Az orosz lapok azt elemezik, hogy az ukrán csapatok kurszki támadása hogyan veszélyeztette a gáztranzitot, illetve, hogy ukrán részről mi lehet a folytatás. Mint fogalmaznak: Kijev már nem tekinti sérthetetlennek a Szudzsa gázmérő állomást, holott eddig annak tekintette. Szuzsdán keresztül kifejezetten Magyarországra és Szlovákiába megy a gáz: pont azokba az országokba, amelyekbe az ukrán kormány döntése alapján nem juthat el az orosz Lukoil olaja. (Igaz, a  másik két eladó, a Tatnyefty és a Rosznyefty több forrás szerint is teljes egészében pótolja e kiesést, és Hernádi Zsolt Mol-vezér sem panaszkodott. Mint mondta, akkor lesz baj, ha majd a Mol szól.) A szudzsai mérőállomáson naponta mintegy 42,4 millió köbméter gáz haladt át. A Gazprommal kötött, 2024 végén lejáró tranzitszerződés 77 millió köbmétert írt elő. 

Vagyis a Török Áramlathoz vezető anapai mérőállomás kerülhet veszélybe. A Törökországon áthaladó vezetékek évi 46 milliárd köbméter gázt juttatnak Európába, 2023 végén már 30 milliárdot sem.  

A Lengyelországot átszelő Jamal–Európa tranzitvezeték már nem működik, az Északi Áramlatot felrobbantották. Ha most leáll a gáz továbbítása az ukrán gázszállító rendszeren is, akkor Oroszországnak már csak két vezetéke marad az Európába történő gázszállításra: a Kék Áramlat (amely a Fekete-tenger fenekén megy Törökországba) és a Török Áramlat.