Száz sebből vérzik az európai közös gázbeszerzés

Az Európai Unió gázvásárlási platformja a blokk keresletének csak elenyésző töredékét elégítette ki. Az is kérdéses, hogy a közös gázbeszerzés mintájára érdemes-e belefogni a kritikus ásványkincsek és a hidrogén együttes vásárlásába – írja a Financial Times.

Az AggregateEU ​​nevű közös beszerzési gyakorlatot az Ukrajna Oroszország általi megtámadása után energiaválság tetőpontján vezették be. A brit lap azonban meg nem nevezett forrására hivatkozva azt írja, hogy e rendszer keretében a földrész teljes, lehetséges keresletének csak a 2 százalékát elégítették ki. Az elgondolás mögött az állt, hogy Európa sikeresen koordinálta az oltóanyag-vásárlásokat a Covid–19 világjárvány idején azáltal, hogy a blokk méretét kihasználva csökkentette az árakat. A rendszer értelmében az Európai Bizottság előírta, hogy minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a részt vevő helyi társaságok az egyes országok gáztároló-feltöltési kötelezettségének 15 százalékának megfelelő megrendeléseket adjanak le. A tényleges gázvásárlás önkéntes maradt.

Érzékeny adatokat kellett volna megosztani a gázbeszerzésről

A platform összességében 43 milliárd köbméternyi keresletre találta meg a gázvásárlókat és az eladókat, de a bizalmas adatokat tudó három személy szerint végül csak körülbelül 1 milliárd köbméter gázra kötöttek szerződést, és ennyit jelentettek be a bizottságnak. Az uniós tisztviselők hangsúlyozták, hogy a cégek nem kötelesek jelenteni az üzletileg érzékeny adatokat, így több szerződést lehetett volna kötni. 

„Használnunk kell piacunk erejét és méretét az ellátás biztosítására. Ezért javasolni fogom az aggregált keresleti mechanizmusunk aktiválását és kiterjesztését, hogy túllépjünk a gázon, és magában foglalja a hidrogént és a kritikus nyersanyagokat is” – mondta Von der Leyen júliusban közzétett politikai iránymutatásában a következő öt évre vonatkozóan.

A részt vevő energiavállalatok azonban azt mondták, hogy a platform inkább partnerkereső eszközként működött, nem pedig a kereslet korrigálásaként az alacsonyabb árak elérése érdekében. A norvég Equinor olaj- és gázipari csoport szerint a mechanizmus „nem jelentett piacot” a vállalat számára, és „ jól működő gázpiacán” nehéz észrevenni, hogy ez megváltozik.

Egy másik, névtelenséget kérő energiavállalat szakértője azt mondta, hogy a platform „nem hozott további mennyiséget a piacra”, nem érte el, amit elhatározott. Hozzátette, hogy „a válság idején a piac elég jól működött, olyan árjelzéssel, amely lehetővé tette, hogy a gáz oda kerüljön, ahol szükség volt rá, így nem volt szükség további AggregateEU ​​platformra”. Mindkét cégnél azt mondták, hogy a részvételük nem vezetett semmilyen üzletkötéshez. (A rendszer sovány eredményeiről egyébként a Világgazdaság már korábban is beszámolt.)

Nemigen látszanak az előnyök

Andreas Guth, az Eurogas ipari szervezet főtitkára szerint két problémát is felvet az a koncepció, amely szerint a kereslet össze kell vonni egy nagyobb konzorciumba, majd együtt vásárolni:

• Bizonytalanok a hosszú távú európai gázkeresletre vonatkozó előrejelzések a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedési törekvések miatt,
• és ütközhet a közös beszerzés az uniós versenyjoggal is.

Mint rámutatott, nem igazán csatlakozhatunk konzorciumokhoz, hacsak nem kapunk mentességet az uniós versenyszabályok alól. Az AggregateEU ​​egyetlen előnyének azt nevezte, hogy hozzáférést ígér az olyan kis kereslet számára is, amely egyébként nehezen jutna piacra.

Ráadásul az Európai Számvevőszék júniusban kijelentette, hogy nem tudja meghatározni a platform hozzáadott értékét a gázkereskedelmi platformokhoz képest, és nem azonosított olyan piaci hiányosságot sem, amelyet az AggregateEU ​​kezel. Az értékelés szerint a program teljesíti ugyan a kisebb vállalatok támogatására vonatkozó célját, de arról nincs adat, hogy az általa kínált előnyök hogyan valósultak meg. Ehhez információra lenne szükség a megkötött szerződésekről, de ez nem áll rendelkezésre.

A Európai Bizottság szerint a gázválság kezelésére bevezetett eszközök, amelyek magukban foglalták

• a gázár felső határát,
• a kötelező tárolási célokat
• és a tagállamok közötti gázmegosztást segítő jogszabályokat is,

együtt működnek, nem elszigetelten.

A bizottság szóvivője szerint az AggregateEU ​​növelte a piac átláthatóságát és az európai vásárlók összesített keresletét a gázvásárlás jobb összehangolása érdekében, miközben Európa kollektív piaci súlyát a versenyképesebb árak elérésében hasznosította.

A cégek „nagy érdeklődést” mutattak a részvétel iránt – tették hozzá.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is támogatta az eszközt, mondván, hogy „segítené az európaiakat abban, hogy megfelelő módon használják izmaikat a globális energiapiacokon”.