Lukoil-ügy: Brüsszel visszadobta a labdát

Az Európai Bizottság az összes állammal dolgozik azon az ügyön, amely amiatt keletkezett, hogy Ukrajna július 18. óta nem engedi át a területén a Lukoil olaját, Magyarország és Szlovákia pedig emiatt panaszt emelt Brüsszelnél. Ugyanakkor az uniós illetékesek elégedetlenek a két országtól kapott tájékoztatással, ezért további információkat várnak – ezt még hétfőn jelezte a bizottság szóvivője, Olof Gill.

Elbeszél egymás mellett a két ország és Brüsszel

Annak alapján, hogy Olof Gill megismételte a korábbi brüsszeli megállapítást, amely szerint nem csökkent a Magyarországra érkező orosz olaj mennyisége, úgy tűnik, az uniós illetékesek a keletkezett problémának csak egy részére koncentrálnak. Arra mintha nem fordítanának figyelmet, hogy az ukrán döntés miatt:

• A Mol egyik szállítója nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségét.
• A Mol két másik szállítótól kényszerült nagyobb mennyiséget átvenni, ez számára gazdasági hátrányt okozhat. (A hírek a Tatnyefty megnövelt szállításáról szólnak, a Rosznyeftyét nem említik, de nem kizárt, hogy ez a társaság is többet szállít.)  
• A formálódó új Mol–Lukoil megállapodás – amely szerint az érintett olaj ukrán területen már Mol-áruként utazna – növeli a vevő költségeit, közvetve a hazai és a szlovákiai olajtermékek árát.
• Ukrajna azon érvelése sántít, hogy a Lukoil-stoppal Oroszország olajbevételeit akarja csökkenteni, hiszen továbbra is átengedi a július 17. előtti teljes mennyiséget.
• Az EU is csak 2027-től várja el, hogy Magyarország és Szlovákia teljesen leváljon az orosz olajról, ezen a két ország dolgozik is.

Brüsszeli szemmel a fentiekben nincs elég információ, a fontos pedig az, hogy pillanatnyilag olajellátási, így ellátásbiztonsági probléma sincs Magyarországon és Szlovákiában. Ha más álláspontot várnak tőle, Magyarország és Szlovákia küldjön további , részletes magyarázatot az orosz olajszállítással kapcsolatban. Ezek nélkül – hangoztatta Olof Gill – az Európai Unió nem tud mindent tisztázni a kérdésben. Közölte továbbá, hogy a bizottság számos kérdésre kapott választ Magyarországtól és Szlovákiától, de ezek nem kielégítőek, és nem tartalmaznak részleteket. (Mindazonáltal a fenti felsorolás a Világgazdaság gyűjtése, és nem a Brüsszelbe küldött magyar panasz tartalma.)

Stabilan jön az orosz olaj, csak a Lukoilé nem

Ukrajna néhány napja jelezte, hogy betartja az orosz olaj ukrán területen történő továbbításáról 2029-ig szóló szerződését. Ez annak kapcsán került előtérbe, hogy előző nap az ukrán elnöki tanácsadó az ukrán olajtranzit teljes, 2025. január 1-jétől történő teljes leállításáról nyilatkozott. Furcsa viszont, hogy egy egész nap eltelt a később tévesnek minősített bejelentés visszavonásáig. Az is furcsa, hogy a fals hírt egy elnöki tanácsadó, nem maga az elnök, vagy a technikailag illetékes első számú vezető, az olajszállító társaság vezetője jelentette be. Nem véletlen, hogy a hírt hazai olajipari körökben az első pillanattól fake newsnak minősítették. 

Hernádi Zsolt: 80 százaléknyi olaj jöhet az Adrián

Forró kérdés, hogy a százhalombattai finomító mikorra és mennyi pénzből lesz képes kizárólag orosztól eltérő olaj feldolgozására. Ha a Barátság csővezetéken érkező nyersolaj mennyisége jelentősen visszaesik, a Mol növelheti az Adria vezeték kihasználtságát, és a tengerparttal nem rendelkező finomítói igényeinek körülbelül a 80 százalékát elláthatja. Igaz, ez nagyobb technikai kockázatokkal és logisztikai költségekkel jár. Ezt Hernádi Zsolttól, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójától idézi a társaság féléves üzleti jelentése.

Nagy a készülődés Százhalombattán

Az pedig a társaság második negyedéves gyorsjelentését követő elemzői beszélgetésen hangzott el Plester Tamás, az Erste vezető olaj- és gázipari elemzője szerint, hogy 

Az ehhez szükséges 500 millió dollárt saját zsebből fizeti. Az orosz olaj ugyanis kockázatossá vált politikailag és a háborús helyzet miatt fizikai elérését tekintve is.