Ilyen karácsonyi ételek kerülnek asztalra a világban – ínycsiklandó galéria

Amikor a magyar karácsonyi asztalokra kerül a halászlé, a töltött káposzta, a bejgli, a szaloncukor, gyakori téma, hogy a világ más tájain is ezeket az ételeket fogyasztják-e ilyenkor, vagy mást.

A válasz: a magyar asztal elég sajátos, bár akadnak átfedések másokkal, ugyanakkor a karácsonyi globális választék elképesztően változatos.

A keresztény hagyományú közösségek az egész világon szétterjedtek, más-más éghajlati körülmények közé. Nem ugyanazok a termények, a megőrzött helyi hagyományok. Új-Zélandon és Ausztráliában nyáron karácsonyoznak, miközben az északi keresztény országok télen, ami szintén befolyásolja, milyen ételek készülnek.

Válogatásunk országonként mutatja meg, hagyományosan hol, mit fogyasztanak – persze a teljesség igénye nélkül. 

Földrajzilag-kulturálisan egymáshoz közeli országokban gyakran azonos dolgokat esznek. Az ukránok, az oroszok és a fehéroroszok például – háború ide, vagy oda – most is kutyát. Ne rémüljünk meg, ennek az elkészítése teljesen mentes az ugatástól: a kutya karácsony este és újévkor fogyasztott édes gabonakása, amelynek a megfelelői ilyenkor más ortodox keresztények lakta országokban is léteznek, ilyen például a román colivă.

Albánia

Először nézzük az albánokét, egy olyant, aminek a nevét aligha fogjuk megjegyezni – byrek me kungull dhe arre –, de meglehetősen jól mutat a képeken. Ez a sütemény tökből és dióból készül, és karácsony estéjén fogyasztják, természetesen nem a mozlim, hanem a helyi keresztény családok.

Argentína

A katari vb friss labdarúgó-világbajnoka, Argentína nagy mezőgazdasági termelő ország, ennek megfelelően az ételválaszték is nagyon színes, karácsony idején is.

Mit eszik a Messi család a hétvégén, nem tudhatjuk, mindenesetre az argentinoknál népszerű esemény karácsonykor (is) az asado, a grillparty, ahol mindenféle létező hús és kolbász kerül a rácsra és az asztalra, amit aztán sokféle szósszal-pesztóval fogyasztanak, például a marhasülthöz kedvelt zöld csimicsurrival. Pulykát, sonkát másokhoz hasonlóan az argentinok is esznek karácsonykor. Helyi fogás a marhanyelv.

Ami az édességeket illeti, Argentínában kedvelt az Európa-szerte is a karácsonyi időszakban fogyasztott panettone, és a Dél-Európában ismert mézből, tojásfehérjéből, mandulából és egyéb magvakból cipókba formált turrón. A latin világ spanyolul beszélő részében ismert inkább a pionono, amelynek neve IX. Piusz pápa spanyol nevéből – Pío Nono – ered. Szinte mindig kerül a karácsonyi asztalra a mantecol nevű édességből, amelyet egy görög bevándorló fejlesztett ki az 1940-es években a halvából.

Ausztrália

Az ausztrálok a világ ellenoldalán hozzánk képest fejjel lefelé élnek, nyáron karácsonyoznak és a karácsonyi sonkát és pulykát gyakran hidegen fogyasztják. Sült csirke, pulyka, sonka az ausztrál asztalokra is kerül, speciális karácsonyi torták, pudingok, sodók készülnek. Ausztrál desszert a szárított-cukrozott gyümölcs alapú White Christmas, magyarul Fehér Karácsony – természetesen náluk a globális felmelegedés előtt is ez volt a fehér karácsony egyetlen formája. 

Belgium

Nem csak Belgiumban, a valamikori Németalföld egészében elterjedt kicsit bizarr szokás, hogy képletesen szólva Krisztus teste is a karácsonyi asztalra kerül, a cougnou, vagy Jézus-kenyér képében. 

Csehország

Szlovákiát is írhattunk volna, mert nagyon sok az átfedés – sőt a közelség és a közös kulturális örökség okán Magyarországgal is.

A halászlé, a sült hal, a mézeskalács, a gyümölcskenyér és torta mindegyik ország karácsonyi menüjében feltűnik, nálunk sem ismeretlen a majonézes krumplisaláta. A káposzta náluk nem töltve, hanem leves formájában kerül az asztalra. A sült kolbász pedig fehér. 

Dánia

Kiejteni se könnyű a talán a fánkhoz hasonlítható dán karácsonyi édesség nevét: Æbleskiver. Almaszeletet jelent, bár az alma nem szerepel az összetevők között. Ahol Æbleskivert látunk, ott rendszerint van glögg is, a skandináv forralt bor.

Finnország

Északi nyelvrokonainknál egész hagyományos karácsonyi asztal van, aminek a neve Joulupöytä. 

Ennek a fő fogása a más skandináv és angolszász országokban is karácsonykor előszeretettel fogyasztott karácsonyi sonka, amit mustárral esznek. Szokott kerülni még erre az asztalra sózott lazac, különböző formákban tartósított hering, rosolli – ami répából, krumpliból készül, és gyakran savanyúuborkát, nyers hagymát vagy akár almát kevernek hozzá –, a lutefisk (szárított hal), édes vagy édesítetlen krumpli casserole, sajtok és sok egyéb más, például a karéliai pirog. 

Franciaország

A franciák született ínyencek, és mint ilyenek, karácsonykor is szívesen fogyasztják mindazokat az ínyencségeket, amelyeket egész évben, mint a kagyló, osztriga, libamáj. Kerül az asztalra csirke, pulyka, liba, desszertnek kuglóf, nugátok, szárított és friss gyümölcsök, magvak.

Hagyományosan karácsonyi torta a francia nyelvterületen népszerű bûche de Noël. Provence-ban a karácsonyi vacsorát a Jézust és az apostolokat szimbolizáló, gyümölcsökből, magvakból és édességekből álló „13 desszert” (lei tretze dessèrts) koronázza meg.  

Németország

A német karácsonyi választék jelentősen eltér a szomszéd franciákétól. Hal, kacsa, sonka itt is kerül az asztalokra, a bajoroknál a hagyományos Weisswurst – a fehér kolbász – szeretik ilyenkor az őzhúst, a heringet, a krumplisalátát, és számtalan hagyományos édességből válogathatnak. 

Magvakkal, mazsolával, cukrozott gyümölccsel sütik a Christstollent, népszerű a mézeskalács – többek közt a belőle készült házikók –, hozzá hasonlít – de általában répacukorral édesített – az aacheni printen. Délen készítik, a látványra is sokat adva, a springerle nevű süteményt.

Egy 1944-es filmvígjáték tette népszerű karácsonyi és újévi itallá a Feuerzangenbowlét, amit meg is gyújtanak. Ez nálunk sem ismeretlen, sőt egy másik nevét még „magyarosították” is: úgy emlegetik, hogy krampampuli. (Sőt névátvitellel nálunk időnként a forralt bort is.)

Görögország

Aki nem csak nyáron szereti a déli országot, netán az ünnepek táján is náluk időzne, az pulykára, disznóhúsra emlékezhet, illetve többfajta édességre, mint a Földközi-tenger medencéjében szerte ismert, mandulával készült kourabidesz, a tojás alakú fánkocskákhoz hasonlító narancshéjas-konyakos-fahéjas, néha dióval töltött finikia, a sok európai országban angyalszárnyként ismert csörögéhez némileg hasonló tiplész, vagy a diós-magvas görög karácsonyi kenyér, a krisztopszomo.

Izland

Az izlandi konyha nem a leghíresebbek közé tartozik, karácsonyi különlegessége miatt említjük: nekünk nehézségeket okozna, nekik gyerekjáték az asztalra hófajdot tenni. De nem vetik meg a különböző füstölt húsokat és a pulykát sem, és van egy karácsonyi rizspudingjuk is, a möndlugrautur, aminek mandulát rejtenek a közepébe.

Olaszország

Az olasz karácsonyról legtöbbünknek a nálunk is árusított, egyébként lombardiai eredetű panettone jut eszébe. Ha sokkal több egyéb nem, az azért van, mert az olasz konyhában óriási a regionális változatosság, és ez a karácsonyi ételekre-édességekre is vonatkozik. Északon, Trentinó-Dél-Tirolban ismert például a zelten nevű gyümölcskenyér. Emlilia-Romagnában készül a kerek, gyümölcsös-magvas panpepato, Nápolyban a kicsi édes labdácskák, a struffoli, Apuliában a rózsakelyhekhez hasonlóra formált cartellata.

Lengyelország, Litvánia

A lengyel konyha nem csak a közeli ortodox szláv népekével mutat közös vonásokat, a valamikori lengyel–litván állam területén és környékén is vannak közös pontok, például hagyomány a 12, vagy 13 ételből álló karácsonyi vacsora, aminek az összetétele területenként változik. 

Hús, tojás, tejtermékek a böjt miatt ebben a menüben nem szerepelnek. Levessel szokták kezdeni, amelyek közül a borscs a lengyeleket is beleértve az egész tágabb régióban általánosan elfogadott karácsonyi fogás, de helyette fogyasztanak gombalevest is. 

A lengyeleknél és több más szláv nélkül is általános a karácsonyi asztalon a különböző édes, vagy sós töltelékű pirog. A lengyelek is esznek az ünnepek idején halászlét, illetve töltött káposztát (gołąbkit), de ne feltétlenül ezeknek a nálunk ismert változataira gondoljunk.