A The Last of Us című sorozatot, amelyet a 2013-as, azonos nevű videójáték alapján készítettek, január közepétől vetíti az HBO. Ez a csatorna első játékon alapuló sorozata. Ugyan csak néhány részt láthattak a nézők, az IMDb-n 9 pont felett áll, egyelőre a kritikusok és a nézők is kedvelik. Azonban a korábbi videójátékos filmek és sorozatok gyakran okoztak csalódást.
Az első videójátékon alapuló élő szereplős film az 1993-ben bemutatott Super Mario Bros. volt, amely teljes kudarcot vallott: sem a közönség, sem a kritikusok nem szerették, és pénzügyileg is megbukott. Az évek során azonban kialakult egy kisebb rajongótábora, így képregényként megjelent a folytatása 2012-ben. Az 1994-es Double Dragon – magyarul A Medál hatalma – szintén a rossz alkotások sorát erősítette.
Az 1994-es, látványos harcjelentekben gazdag Street Fighter 35 millió dollárból készült, és közel 100 millió dollárt termelt.
Nyereséges lett az egy évvel később megjelent Mortal Kombat is, amely 122 millió dollárt hozott a készítőknek. Ennek folytatásai viszont nagyot buktak. A legújabb, 2021-es film pénzügyileg megtérült, bár a a nézők vegyesen fogadták. Az Angelina Jolie főszereplésével forgatott, 2001-ben mozikba kerülő Tomb Raider megosztotta a nézőket, viszont pénzügyileg megérte: a 115 millió dollárba kerülő film 274 millió dollárt termelt, úgyhogy folytatása is készült Az élet bölcsője címmel. Erre 95 millió dollárt költöttek, és 160 millió dollárt hozott a készítőknek, tehát nyereséges lett.
Mivel Angelina Jolie nem akart többé Tomb Raider szerepébe bújni, nem készültek további részek. Öt évvel ezelőtt egy teljesen újragondolt Tomb Raider film jelent meg a mozikban, amely megint megosztotta a nézőket, bár anyagilag ez is megérte a készítőknek. Az elmúlt húsz évben sorra készültek a megkérdőjelezhető minőségű, a kritikusok és a nézők által sem kedvelt (Doom, Assassin’s Creed, Hitman, Max Payne stb.) filmek, amelyek többnyire veszteségesek voltak.
A vállalható alkotások közé tartozik például a Warcraft: A kezdetek vagy a Perzsia hercege: Az idő homokja. Sőt, a 2019-es Pokémon – Pikachu, a detektív egész jól sikerült: 450 millió dollárt hozott a készítőknek és 150 millió dollárból készült el, a nézők is kedvelték. Ezzel szemben a Sonic filmek kicsit megosztóbbak lettek, de több száz millió dollárt termeltek.
Különleges szerepe volt egy német rendezőnek, Uwe Bollnak, aki tucatnyi videójátékokon alapuló filmet (Postal, Far Cry, The House of the Dead) készített, ám azok hatalmasat buktak. A jelenleg Kanadában élő Bollt kifejezetten gyűlölték a gamerek a gyenge alkotásai miatt, ráadásul azt sem lehetett tudni, hogy a veszteséges filmjeit miből finanszírozta. Felmerült, hogy a német adózási rendszert játszotta ki, bár ezt nem sikerült megerősíteni, és az utóbbi években visszavonult a filmezéstől.
Paul W. S. Andersonnak a Resident Evil (Kaptár) szériát köszönhetjük, amelyben a felesége, Milla Jovovich játszotta a főszerepet. A közösség ugyan vegyesen fogadta, de a 2002 és 2016 közötti filmek egyenként 30-60 millió dollár közötti költségvetésből készültek, és 100–300 millió dolláros bevételt termeltek, így pénzügyileg megérte őket gyártani. A széria 2021-es rebootját már más rendezőnek köszönhetjük, és világszerte több mint 42 millió dolláros bevételt ért el 25 millió dolláros költségvetés mellett.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a videójátékokon alapuló filmek és sorozatok többnyire megbuktak, a gamerek nyomdafestéket nem tűrő módon illették a készítőket, de a kritikusok és a nem játszó közönség sem rajongott értük, a legtöbbször pedig veszteségesek voltak. Akadtak ugyan kivételek, és voltak korrekt alkotások is, de nem véletlen, hogy többségüket hamar elfelejtették. Úgy tűnik, hogy az HBO beavatkozása megfordítja az eddigi trendet, és a hamarosan még több videójátékos film készülhet.
Növekedés előtt áll a világ legnagyobb videójáték-piaca, de vannak még buktatókKína véget vetett a tech szektorban jellemző szigornak, és enyhített a videójátékokat gúzsba kötő szabályokon is. Elemzők szerint a világ legnagyobb gamingpiaca növekedés előtt áll, de azért akad néhány hátráltató tényező is. Például Peking szigorúan ellenőrzi játékok tartalmát, és korlátozza a 18 év alattiak játékidejét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.