Tetemes, 40 százalékos adóteher kivetését fontolgatja a norvég kormány a szélerőműfarmokra. Az extra adóbevételre a növekvő nyugdíjteher, az egészségügyi kiadások emelkedése és a szociális háló minőségének fenntartása érdekében lenne szükség.
A tervezett lépés hideg zuhanyként érte a megújuló energia terén aktív befektetőket, akik korábban pont az északi ország zöldcélok melletti elkötelezettsége nyomán hozták tőkéjüket Norvégiába.
Az adóemelés a szélerőművekre, a lazacfarmokra és a vízerőművekre egyaránt kihatna.
A KPMG tanácsadó cég kutatásai szerint a tervezett 40 százalékos adó bevezetése „csődbe vinne már működő szélerőműveket, és csírájában fojthatná el újak megindulását a tőkebefektetők elijesztésével”. A KPMG szerint ez a norvégoknak nem fér bele, mivel az országnak az évtized végéig bezárólag további 40 terawattnyi zöldenergia-forrást kellene előállítania, hogy el tudja látni a lakosság és a gyárak növekvő energiaigényeit.
A BlackRock alapkezelő osztja a KPMG véleményét: szerintük a klímacélok elérése a szárazföldi szélerőműpark dinamikus bővítése nélkül elérhetetlen, a tervezett extra teher pedig a beruházások megtérülését alapjában kérdőjelezné meg. Kiemelték:
Norvégiába a biztos és stabil üzleti környezet vonzotta eddig a kockázatkerülő befektetőket, akiket egy ilyen lépés örökre eltántoríthat az országtól.
A szomszédos Svédország 54 százalékkal, 20 gigawattra kívánja növelni szárazföldi szélerőműparkját 2030-ig, Finnország ugyanezen időtáv alatt 25 gigawattra triplázná szélerőmű-kapacitását.
Norvégia történelmileg is Európa zöldmotorjaként szerepel a köztudatban: az ország energiaellátása az olajmezői felfedezése előtt a vízenergián nyugodott, alacsonyan tartva az ország áramköltségeit, még a folyamatosan növekvő kereslet ellenére is. Az elmúlt évtizedek során az ország sikeresen háromszorozta meg szélerőműparkját is, ami jelentős tőkét vonzott be az országba, olyan nevekkel, mint a BlackRock vagy a Luxcara.
A szélerőműveknek ugyanakkor nem mindenki nagy rajongója az országban: sokan a látképre kifejtett negatív hatást emelik ki, míg mások az állatvilág természetes élőhelyeinek megbolygatásával vádolják az iparágat.
A kompromisszumos megoldás a szélerőművek tengerre telepítése lenne.
A norvégok szerint ez a környezeti hatások csökkentése mellett azért is lenne életképes elgondolás, mert pontosan azok a vállalatok foglalkozhatnának az új erőművek telepítésével, amelyek jelenleg azokon a helyeken az olaj kitermelésével foglalkoznak. Norvégia szerint az olajipari cégek kihasználhatnák tapasztalatukat a vízi kitermelés területén, és ezzel betörhetnének a zöldenergia iparágába is.
Az olaj- és gázipari cégeket 78 százalékos effektív adókulccsal sújtja a norvég kormány, így a zöldítés a profitjuknak is jót tehetne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.