Több mint száz előadó és zenekar jelentette be, hogy bojkottálja az olyan nagy helyszíneket, mint például a New York-i Madison Square Garden, ahol arcfelismerő technológiát használnak a szórakozni vágyók beléptetéséhez. A bojkottra felszólító Fight for the Future digitális jogvédő szervezet közölte, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) már nemcsak felügyeleti eszközként, hanem a papírmentes jegyértékesítés és fizetés egy formájaként is használják.
A zeneipar dühös a hírtől, hogy az ikonikus New York-i helyszínnek, a Madison Square Gardennek a tulajdonosa arcfelismerő technológiát használ az emberek azonosítására, zaklatására és kitiltására
– olvasható a szervezet honlapján.
A bojkotthoz csatlakozott például a Rage Against the Machine, Boots Riley, az Anti-Flag, a Wheatus vagy a Downtown Boys nevű formáció is.
A felhívás szerint a biometrikus megfigyelés nem biztonságos,
különösen a fekete és barna bőrű emberek esetében, akiket hamisan tartóztattak le vagy utasítottak ki nyilvános helyekről a technológia által előidézett diszkrimináció miatt.
A Madison Square Garden azzal került a közelmúltban az újságok címlapjaira, hogy a helyszín tulajdonosát többen beperelték, mert az arcfelismerő technológia megtiltotta nekik a belépést a helyszínre. A Roling Stone cikke szerint a Madison Square Garden munkatársai a technológiát arra is felhasználták, hogy
azonosítsák azokat az ügyvédeket, akik olyan cégeket képviselnek, amelyek pereskednek a helyszín ellen.
Az elmúlt években egy zenészekből, rajongókból és emberi jogi csoportokból álló koalíció sikeresen elérte, hogy a világ több mint negyven nagy zenei fesztiválja, köztük a Bonnaroo és a Coachella is jelentse ki, hogy nem fognak arcfelismerő technológiát használni a rendezvényeiken. „Ez a technológia kezd elterjedni nemcsak felügyeleti eszközként, hanem a papírmentes jegyértékesítés és -fizetés egy formájaként is” – mondta az érdekképviselet.
Leila Nashashibi, a Fight for the Future egyik kampányfelelőse kijelentette, hogy a felügyeleti technológiai cégek a biometrikus adatokkal kapcsolatos eszközöket innovatívnak nevezik, amelyek hasznosak a hatékonyság és a biztonság növelésében. Hozzátette, hogy ez egy hamis állítás, és jelenleg ez a technológia annyira pontatlan, hogy „valójában több kárt és problémát okoz, mint amennyit megold”.
Az arcfelismerésnek több gyakorlati alkalmazása van, például lehet használni okostelefonok feloldására, az alkalmazásokban való hitelesítésre is használni. A legnagyobb vita akörül alakult ki, hogy a hatóságok térfigyelő kamerák segítségével megfigyelhetik az állampolgárokat, és valós időben elemezhetik az adatokat. A koronavírus-járvány idején kormányok és városok így ellenőrizték, hogy az emberek betartják-e a korlátozásokat és viselnek-e maszkot.
Egy-egy körözött bűnözőt is így foghatnak el a legkönnyebben, ha azonosítja az MI a tömegben. De például tüntetők, demonstrálók azonosítására is alkalmas lehet, ezért a diktatúráknak különösen hasznos a használata. Jogvédők és aktivisták szerint azonban az arcfelismerő rendszerek használata sérti az állampolgárok magánélethez való jogát, a téma kapcsán pedig heves viták bontakoznak ki a szakértők között. Az arcfelismerést többen is bírálják, mert a technológia fenyegeti a személyiségi jogokat, a magánélet sérthetetlenségét, illetve magát az innovációt is lehet manipulálni.
Lehet, hogy félnek a magyarok a mesterséges intelligenciától?A magyar közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a ChatGPT és a DALL-E 2. Ez meglehetősen kevés, ráadásul az OECD számításai szerint a tagállamai közül Magyarországot érintheti legrosszabbul ez a folyamat: a hazai munkahelyek 36,4 százaléka szűnhet meg az MI miatt. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.