Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) négy űrhajósa, az őket szállító SpaceX-kapszula hétfőn landolt a floridai Jacksonville partjainál.
Fotó: AFP
Az amerikai Stephen Bowen és Woody Hoburg, az egyesült arab emírségekbeli Szultán an-Nejádi és az orosz Andrej Fegyajev 186 napot töltött az űrállomáson.
Hoburg, Fegyajev és Nejádi először járt az űrben, Bowennek viszont ez már a negyedik útja volt.
Missziója során a csapat többek között technikai teszteket végzett, illetve
az emberi sejtek űrbéli körülmények közötti növekedését vizsgálta,
valamint az égés mikrogravitációs környezetben történő folyamatát tanulmányozta.
Szeptemberben várhatóan leváltják az ISS három másik – két orosz és egy amerikai – űrhajósát is, akik már egy egész éve tartózkodnak az ISS-en.
Az milliárdos befektető által húsz éve alapított SpaceX az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA) kötött szerződés alapján biztosítja a Falcon–9 rakétát és a Crew Dragon kapszulát, míg a NASA a felbocsátáshoz szükséges létesítményekkel járul hozzá az űrbeli küldetésekhez. A repülést és a landolást is a SpaceX központjából irányítják Los Angelesben.
Az elmúlt hetekben több áttörés is történt a az űrkutatás terén, ezek többségét pedig India szolgáltatta. Az indiai űrkutatási hivatal elsőként küldött holdjárót az égitest déli pólusára. Ez hatalmas eredmény, hiszen a kutatók szerint a Hold ezen részén nagy mennyiségben lehet vizet találni.
Ha sikerülne vízre lelni a Hold felszínén, az forradalmasítaná az űrkutatást, hiszen helyben előállítható üzemanyagot jelentene a jövőbeni expedícióknak.
A vízjég emellett azt is lehetővé tenné, hogy az emberiség bázist hozzon létre a Holdon, ami állandó kutatás, később bányászást tenne lehetővé. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Trend FM-nek adott interjújában elmondta, hogy az emberiség mindig is harcolt az erőforrásokért a Földön, így feltételezhető, hogy ez az űrben is hasonlóképpen történhet. Kiss László szerint, ha India valóban elérhető és nagy mennyiségű vízre talál a Holdon, az nemcsak űrversenyt, hanem űrháborút is kirobbanthat.
Indiában komolyan veszik az űrkutatást, hiszen nem elégednek meg a Hold meghódításával. A világ legnépesebb országa messzebbre tekint, egészen a Napig. Szombaton útjára indult egy Nap-expedíció. Az Aditya-L1 űrszonda másfél millió kilométert utazik a Földről, ahol Nap körüli pályára áll, majd galaxisunk központja körül keringve küld adatokat a Földre.
