A filmkészítésnek mindig is komoly költségei voltak. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia betört a filmpiacra is, furcsa módon a filmkészítés egyáltalán nem lett olcsóbb, inflációarányosan nem csökkent a gyártás költsége – mondta a Világgazdaságnak Dudás Viktor filmszakértő.
Az Elfújta a szél című mozi, amely a maga korában a harmadik legdrágább film volt, 3,9 millió dollárból készült, igaz, a mai napig a legjelentősebb bevételt is termelte: amely mára – inflációval kiegészítve – 4 milliárd dollár fölött jár. Egy mai, az egész világot megmozgató hollywoodi film a marketingköltéssel kiegészítve 200-500 millió dollár körüli összegre jön ki, a jelentős nézőszámok eléréséhez pedig sokszor a marketingköltségek az effektív gyártási költségeket is meghaladhatják – mondta a filmszakértő.
Igaz, Dudás Viktor szerint a szakértők között mindig vitatéma, hogy mennyire hasonlítható össze az Elfújta a szél nézettsége a mostani filmekkel, az Avatarral vagy a Bosszúállók – Végjátékkal, hiszen az előbbi idején egyáltalán nem volt elterjedve még a televíziózás sem, nemhogy egyéb technikák, tehát az akkor élőknek nem volt más audiovizuális szórakozásuk, csak a mozi, igaz, a filmszínházak száma is mást mutatott még akkoriban. Ezért sokak szerint ma, amikor sokkal több lehetőségünk adott az audiovizuális tartalmak fogyasztására, vagyis a mozizás jelentős konkurenciát kapott, a mostani, alacsonyabb nézettségszám még nagyobb sikernek számít.
Dudás Viktor érdekes trendként megemlítette, hogy a filmgyártásban kezdenek eltűnni a középkategóriás, 50–120 millió dolláros költségvetésű filmek. Maradtak a 25–50 millió dolláros kis költségvetésű filmek, valamint a komolyabb összegből gazdálkodó hollywoodi mozik, mint a nemrégiben Brad Pitt főszereplésével Budapesten is forgatott Forma–1-es film, amely nagyjából 300 millió dollár körül van, hasonlóképpen a Gladiátor 2. része, amely körülbelül 250 millió dollár körül áll meg, ez az inflációnak megfelelően arányos a korai nagy mozifilmek költségvetésével.
Az említett két új film esetében azonban mindkettőnél fontos szerepet kap a CGI technológia (Computer-Generated Imagery), vagyis a film készítése során alkalmazott számítógépes grafika, valamint a mesterséges intelligencia használata, ennek ellenére nem csökkentek számottevően a filmkészítés költségei.
A filmipar mindig az új technológiák felvonultatásával akarta a moziba csábítani a nézőket, már a fekete-fehér filmek megjelenése óta. Ilyen volt a korai időkben a filmek átszínezése, később a színes, majd a szélesvásznú film megjelenése, majd a televízió, később az internet elterjedésétől a dolby sorround, majd a 3D-technológia bevezetése, manapság pedig már a mesterséges intelligencia keltette hatások uralják a vásznat, enélkül szinte nem is készítenek filmet, és a filmkészítés jövőjének is tekintik.
Annak ellenére, hogy a mai technológiák, köztük a mesterséges intelligencia, nagyon sok mindenben segít, a nagy filmek látványosan nem lettek olcsóbbak,
viszont egy még nem befutott, kisebb költségvetésből dolgozó rendező számára sem elérhetetlen ez a technika, például egy mesterséges intelligencia bevonásával működtetett LED-falat választani egy filmforgatáshoz.
Magyarországon jelen van már ez a technika, és hamarosan egy erre a célra épülő stúdió is megnyílik. Hogy mindez miért nem eredményezi a költségek csökkentését, annak Dudás Viktor szerint az áll a hátterében, hogy bár maga a technológia egyre kedvezőbb áron lesz elérhető, az azt mesterfokon működtető szakemberek gázsija egyelőre nagyon magas, sőt folyamatosan növekszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.