Nem kérdés, Francis Ford Coppola új filmje, a Megalopolisz hatalmasat bukott, és ez nagyon nem vet jó fényt a neves rendezőre. Coppola saját zsebből fizette a film gyártását, ami nem kevesebb, mint 120 millió dollár (43,7 milliárd forint) volt – ebből az első héten mindössze csak 7 millió dollárt (2,5 milliárd forint) sikerült visszatermelni világszinten. A nyitó hétvégén csak a hatodik helyet tudta elérni az amerikai mozikban, és azóta is csak az ötödik helyre volt képes felküzdeni magát, ez pedig nagyot ront Coppola jó hírén.
A rendező végre, 50 év után elkészítette a filmet, amit mindig is szeretett volna, de a hatalmas bukás valószínűleg megnehezíti, hogy a következő projektjére finanszírozást szerezzen. Már ehhez a 120 milliós büdzséhez is el kellett adnia hőn szeretett borászatának nagy részét, így valóban kérdéses, hogy milyen lehetőségei maradnak a rendezőnek, ha még szeretne a jövőben is filmet készíteni.
Több stúdió is azért nem karolta fel a Megalopoliszt, mert ekkora bukástól tartottak,
és most valószínűleg az sem fogja meggyőzni őket Coppola személyéről, hogy képes volt 120 millió dollárt költeni egy olyan filmre, amiben senki sem hitt, és meg is bukott – írja a ScreenRant.
Most, hogy a Megalopolisz végre a mozikba került, világossá vált, miért voltak a stúdiók óvatosak a film kereskedelmi kilátásait illetően:
Amikor Coppola bemutatta a filmet a forgalmazóknak, ők azonnal egy biztos bukást láttak benne – ezek az aggodalmak be is igazolódtak.
A rendező ugyan saját pénzéből is finanszírozhatja a további projektjeit, ahogyan a Megalopolisszal is tette, de 120 millió dollár elköltése a saját pénzéből sokkal nehezebb, mint egy óriási médiavállalat pénzét felhasználni, amelynek ez az összeg csak aprópénz. Coppola még mindig rendelkezik borászattal, amelyet eladhat, de a következő projektjeire valószínűleg a stúdiók támogatására lesz szüksége — amit a Megalopolisz bukása után még nehezebb lesz megszerezni.
A Megalopolisz olyan szempontból pozitívum a filmművészet számára, hogy jól példázza egy elszánt rendező törekvéseit,
tehát bátorítás lehet más alkotóknak is, hogy ne féljenek a bukástól, akkor is, ha pénzügyileg fájdalmas számukra. Talán nem a moziba járók széles rétegét szólította meg a film, de az, hogy az egyik legnagyobb filmes ilyen módon folytatja a munkáját, mindenesetre ünneplésre méltó.
Bár a kritikusok és a nézők nem tudnak egyetérteni abban, hogy a Megalopolisz remekmű-e vagy szeméttelepre való, maga Coppola elégedett a végeredménnyel. A rendező a filmjét ötcsillagos értékeléssel látta el a Letterboxd oldalon, így egyértelműen elégedett az elkészült alkotással.
Annak ellenére, hogy a Megalopolisz pénzügyi csalódást okozott, Coppola kizárta a visszavonulás lehetőségét.
A rendező már két projektet is említett, amelyeket a Megalopolisz után szeretne elkészíteni. Az egyik filmet csak „egy szokványos filmként” írta le, amelyet Angliában akar forgatni külső finanszírozással, míg a másik a Distant Vision (Távoli látomás) lenne, amely háromgenerációnyi olasz-amerikai család történetét mesélné el, a televízió feltalálására összpontosítva.
Francis Ford Coppola terve szerint a Distant Visiont a Megalopolisz bevételeiből finanszírozta volna, ám ennek csak a töredéke gyűlt össze. Bármi legyen is a Megalopolisz végső bevétele, biztosra vehető, hogy a Distant Vision költségvetése nem lesz közel 120 millió dollár, mint a Megalopoliszé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.