Facebook, Google, Apple: kik férhetnek hozzá a profiljainkhoz halálunk esetén?

Házunkról, kocsinkról, készpénzvagyonunkról és ingóságainkról magától értetődően rendelkezünk, amikor hagyatéki ügyeinket intézzük. Van azonban egy olyan csoportja a tulajdonunknak, amelyről sokan elfeledkeznek, pedig a mai világban már legalább akkora jelentőségük van, mint a fizikális javaknak. A kérdések pedig a következők: mi lesz halálunk után a közösségimédia-profiljainkkal; ki(k)hez kerülnek a jelszavak; hogyan férhetnek hozzá az online tárolt információinkhoz?

Az online platformok hagyatéki eljárásai sok ponton alaposan különböznek egymástól, az viszont minden közösségimédia-felület esetében igaz, hogy első lépésként találnunk kell egy olyan személyt (hagyatéki kapcsolattartó), aki halálunk után hozzáférhet majd fiókunkhoz. 

Apple

Az Apple termékei és ökoszisztémája esetén ez az egyén halálunk után hozzáférhet a teljes Apple-fiókunk minden tartalmához: fotókhoz, fájlokhoz és még az üzenetekhez is. Az almás cég esetében a hagyatéki kapcsolattartónak nem kell Apple ID-val rendelkeznie, hogy betölthesse ezt a tisztséget – ennek beállításához a „Bejelentkezés és biztonság” menüpontot kell megkeresni az iPhone-on, azon belül pedig a hagyatéki kontakt beállítása fül alatt van lehetőség a műveletre. 

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az Apple a halálesetet követő három év elteltével automatikusan törli a fiókot és annak minden tartalmát, így a hagyatékot kezelőnek addig van lehetősége az adatok lementésére a felhőből.

Google

A keresőóriás és kapcsolt szolgáltatásai esetében kicsit más a procedúra. Az Alphabet ugyanis maga értesíti a hagyatéki kapcsolattartókat, ha a fiókunk egy általunk megadott időtartamnál hosszabban inaktív – ez 3 és 18 hónap között bármilyen időtávot jelenthet. 

A Google-nál az „Inaktív fiók kezelője” menüpontot kell megkeresni a fiókunkban: itt állíthatjuk be az inaktivitás kívánt hosszát, hogy milyen e-mail-címekre küldje a cég a hozzáférési linket. Sőt, még azt is, hogy az érintettek pontosan mihez férjenek hozzá a fiókunk tartalmából:

• e-mailekhez, 
• fotókhoz, 
• naptárbejegyzésekhez vagy akár még 
• YouTube-fiókunkhoz is.

Aki viszont nem kívánja senkivel megosztani a fiókját, hanem egy megadott inaktivitási időablak után inkább egyből törölné, megteheti, ráadásul ugyanezen menüben.

Facebook és Instagram

A Meta platformjain az elhunyt felhasználók profiljait a hozzátartozók emlékoldallá nyilváníthatják, vagy akár a profil teljes törlését is kérhetik Mark Zuckerberg cégétől: ehhez hivatalos dokumentumokkal kell igazolják rokonságukat, majd azokat egy online űrlapon keresztül leadni, vagy pedig a Google-hoz és az Apple-hez hasonlóan hagyatéki kapcsolattartónak kell lenniük az adott illető profiljánál. 

A hagyatéki kapcsolattartók az elhunyt rokonok nevében tudnak reagálni baráti jelölésekre, és szerkeszthetik a profil rögzített posztjait, de nem férnek hozzá az illető üzeneteihez, miközben múltbéli posztjait sem tudják sem törölni, sem módosítani. Ahhoz, hogy valaki hagyatéki kapcsolattartó lehessen, rendelkeznie kell saját Facebook-profillal – ennél több szempontnak azonban nem kell megfelelni.