Öröklés Magyarországon: változnak a szabályok – így lehet elkerülni a nehézségeket a hagyatéki eljárásnál

Ha egy társadalomban nincs kommunikációs kultúrája a veszteséggel kapcsolatos következményeknek, ha nem természetes a halálról, betegségről, elmúlásról beszélgetni, akkor még nehezebb azokról a praktikus dolgokról egyeztetni – hívta fel a figyelmet Rajkó Andrea tabukutató. Kiemelte, így az életben maradt családtagokra vár, hogyan temessék el szerettüket és mi legyen a végrendelettel a hagyatéki eljárás során.

Az elmúlt 2 évben nemzetközi szinten megnőtt azoknak a tech vállalkozásoknak a száma, melyek online platformon az életvégi tervezéshez adnak támogatást, tanácsadást – derült ki a B120 LifeTresor felméréséből. Különböző területeket ölel fel az életvégi tervezés akár az egészségügyi rendelkezésektől kezdve a digitális hagyatékon át egészen a temetési szertartással kapcsolatos egyedi kérésekig.

A pénzügyi tudatosság is része a tudatos örökségtervezésnek, hiszen különféle információkat gyűjthetünk ahhoz, hogy átgondolt döntést hozhassunk, biztonságban tudjuk vagyonunk sorsát. A tervezés ugyanis abban segíthet, hogy még életünkben rendelkezzünk: egy érzelmileg terhelt időszakban az örökösök ne rögtön nehézséggel találják szemben magukat a hagyatékhoz szükséges vagyonlista összeállításánál.

A mostani felmérés rávilágít arra, hogy a megkérdezetteknek csupán

Ugyanakkor a válaszadók közel kétharmadát  foglalkoztatja valamilyen mértékben az örökségtervezés, és főleg az, hogy haláluk után mi lesz a vagyonukkal, hogyan jut el a vagyonuk az örököseikhez – sokkal kevesebb fejtörést okoz, hogy kikre szeretnék vagyonukat hagyni. Egy új szabályozás szerint az örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzata válik a törvényes örökössé, de ez nem vonatkozik mezőgazdasági területekre. A Teol ezen cikkéből megtudhatja, hogyan változnak jövőre az öröklés szabályai.

Magyarországon, illetve a régióban elsőként indult el a tudatos örökségtervezéssel foglalkozó startup, a B120 LifeTresor. Az online platform alapítója, Horváth József úgy látja, hogy az örökségtervezés bármely életkorban aktuális, öngondoskodást és a szeretteinkről való gondoskodást is jelent. A hagyatéki eljárást nagyban megkönnyíti, ha az örökösök naprakész tudással és vagyonlistával rendelkeznek, hiszen így egy értékes könyv, kriptoszámla vagy egy olyan osztatlan közös földtulajdon is az örökség része lehet, melyről a családtagok korábban még sosem hallottak. A kutatásban részt vevő személyek leggyakoribb vagyonelemként

• a bankszámlát
• és az ingatlant

jelölték meg, ezt követte

• a pénzügyi befektetés,
• az életbiztosítás,
• a nyugdíjtakaréki számla,
• végezetül pedig a külföldi bankszámla. 

Végrendelkezéssel kapcsolatos beszélgetések ritkán indulnak családon belül, az érzelmeink – örömök és bánatok – kifejezéseinek megtanulásával, a kommunikációs tárházunk bővítésével lehet eljutni arra a szintre, hogy bátran tudjunk, halálról, pénzről és ezzel kapcsolatos félelmeinkről, kétségeinkről beszélni, beszélgetni – mesélte Rajkó Andrea. A halálról való diskurzus hiánya, a csend és az elhallgatás gyakran a tabu megnyilvánulásai, amelyek a társadalmi nyomás és a közösségi elvárások hatására alakulnak ki. 

A startup felmérése megmutatta továbbá, hogy

Tájékozottabbak azok a személyek, akiknek volt örökléssel kapcsolatos tapasztalata az elmúlt 10 évben, és különösen azok tettek szert a témában nagyobb tudásra, akik találkoztak valamilyen nehézséggel az öröklés során. Akiknek már volt negatív tapasztalata, sokkal nyitottabbak az örökléstervezéssel kapcsolatos lehetőségekre: tisztában vannak vele, mennyi nehézséget hozhat magával az információk hiánya, mennyire meghosszabbítják a hagyatéki eljárás folyamatát.