Jött Tusk, megzakkant a lengyel fogyasztás – nálunk is ez lesz?
A magyar fogyasztás trendje gyakran egybeesik az utóbbi években a lengyellel, ezért mindig érdemes figyelemmel követni a legnagyobb közép-európai gazdaság havi kiskereskedelmi forgalmi adatát, amelyet az ottani statisztikai hivatal hamarabb szokott közölni, mint a magyar vagy a cseh. E tekintetben riasztó lehet a csütörtöki varsói hír: novemberben alacsonyabb volt a lengyel kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban.
Az éves visszaesés nem nagy, mindössze 0,3 százalék – ugyanannyi, mint szeptemberben volt –, a figyelmet azért keltheti fel mégis, mert korábban októberre már kijött egy nagyon bizalomkeltő adat. A januári sovány bővülés óta először emelkedett abban a hónapban a boltok forgalma, mégpedig robusztusan, 2,8 százalékkal. Ez felkeltette a reményeket, hogy a lengyelek vezetésével Közép-Európa háztartásai hamarosan felépülhetnek a hatalmas inflációs sokk okozta fogyasztászuhanásból.
Erre most a lengyelek ugyanott vannak, ahol a választások hónapja előtt, sőt októberhez képest pont 2,8 százalékkal csökkent a forgalom. Adódik a kérdés, ennek az-e az üzenete, hogy a kilábalás az egész régióban, beleértve Magyarországot, lassú, nyögvenyelős és cikcakkos lesz-e.
A választás eltéríthette a lengyel adatokat
A válasz: a lengyel adatokból ezúttal nem érdemes túl sok mindent kiolvasni.
Egyrészt, mert az október közepén tartott választás eltéríthette a lengyel kiskereskedelmi forgalmi adatokat. Nem abban az értelemben, hogy a lengyelek nyakra-főre fogyasztottak, amikor még úgy nézett ki, a konzervatív kormánypárt megőrizheti a gyeplőt, majd mindjárt óvatossá váltak, amikor kiderült, hogy a Donald Tusk vezette liberális-baloldali ellenzék fogja vezetni az országot. Hanem azért, mert választások idején a lengyeleknél is szokásos a nagyobb költekezés, és a választóknak többek közt még az üzemanyagárak befagyasztásával is kedveskedtek.
Rengeteg pénzébe került az Orlennek a választási üzemanyagárstopNegyedére zsugorodó, ám a piaci várakozást így is meghaladó negyedéves nyereségről számolt be a PKN Orlen. A részben állami tulajdonú lengyel olajcég 2,5-3 milliárd zlotyt bukott azzal, hogy az üzemanyagárak befagyasztásával beszállt a lengyel választási kampányba. |
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Tuskék is megígértek fűt-fát a választóknak, majd miután megragadták a gyeplőt , gyorsan kiderült, hogy ezekből vissza kell venniük, hiszen a lengyel költségvetést sem kímélte az európai uniós gazdaságokat recesszióba vagy a közelébe taszító energiaválság és inflációs cunami. (Habár az is kiderült, hogy az energiaárakat még hónapokig nem emelik, ami jót tehet a zlotynak és ezen keresztül a forintnak is, hiszen lassíthatja a régiós jegybanki kamatcsökkentéseket.)
A fogyasztás kilábalása mégis folytatódhat
A lengyel hatalomátvétel egyáltalán nem zökkenőmentes, ami nehezen kiszámítható gazdasági hatásokkal is járhat, és egy darabig óvatosságra intheti a lengyel háztartásokat.
Alkotmányos válság felé halad LengyelországA szejm határozatot fogadott el a bíróságok függetlenségének visszaállításáról, Duda szerint alkotmányellenes a közmédiánál folytatott tisztogatás. |
Mindenesetre alig vette át a hatalmat Tusk a Brüsszelben utálkozva méregetett konzervatív kormánytól, máris az ölébe hullt ötmilliárd euró az Európai Bizottságtól. (Igaz, a szintén a jogállamisági eljárásként kezelt politikai pergőtűzbe került Magyarország is kiharcolt tízmilliárd eurót az év végére, rengeteg izzadság árán.)
Elemzők szerint az eddig napvilágot látott adatsorok egyébként azt erősítik meg, hogy a gazdasági kilábalás nem haladt előre a közép-európai országban az év utolsó előtti hónapjában. A kilábalás azonban régiószerte folytatódhat, a lengyelek esetében például a Capital Economics arra számít, hogy a gazdaság idén csak fél százalékkal, jövőre azonban már 3 százalékkal bővül.
A meglepően gyenge novemberi lengyel kiskereskedelmi adatokról – amelyek öt hónapnyi szakadatlan bővülést követtek – azt írták jegyzetükben az elemzőház szakértői, hogy aligha új trend kezdetét jelzi.
A legutóbbi munkaerőpiaci adatok azt jelzik, hogy a bérek nominális növekedése erős maradt a múlt hónapban, és azt gondoljuk, hogy a robusztus jövedelememelkedés felkínálja a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás kilábalásának folytatódását
– tették hozzá.
Ez a trend pedig régiószerte igaz: ahogy az infláció a tavalyi hullám után visszalassul (Magyarországon némi fáziskéséssel), a bérek éves növekedése pozitívba fordul, bátorítva a fogyasztást az óvatosság évét követően. Magyarországon a reálbér már növekszik, a kiskereskedelmi adatok egyelőre azonban még az éves visszaesés mértékének mérséklődésénél tartanak: márciusban még 13,1 százalékos zuhanást mértek, októberben már csak 6,5 százalékot. A novemberi adatot január 5-én közlik. Az üzletek a karácsony előtti időszakban mindkét országban zsúfolásig teltek.
VG-konferencia: Nagy Márton szerint túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharbólNagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG55 konferencián beszélt. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.