Együttműködik a TakarékBankkal az IIB

Mi a különbség a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) között?

Az EBRD a világ egyik legnagyobb fejlesztési bankja, ráadásul az Európai Unió alá van rendelve. Egyrészt nekünk ilyen „felettesünk” nincs, másrészt az IIB egy sokkal kisebb nemzetközi beruházási bank, a teljes kihelyezett hitelállomány az alapítás óta nyolcmilliárd euró volt. Már az 1970-es évek óta létezik a bank, de 2012-ben indítottuk újra. Az elmúlt öt évben 367 millió euróról 1,16 milliárd euróra növeltük a mérlegfőösszegünket, hitelállományunk pedig 700 millió euró fölé emelkedett.

Honnan szerzi a bank a forrásokat?

Mindhárom nagy hitelminősítő, a Fitch, a Moody’s és az S&P is befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a bankot, stabil kilátásokkal, ráadásul a kínai Dagongnál A adósbesorolásunk van, szintén stabil kilátással. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy ne csupán saját tőkénket helyezzük ki, hanem külső forrást is bevonjunk. Eddig összesen 715 millió euró értékben adtunk el nyilvános kötvényeket, aminek a fele Kelet-Európában kibocsátott értékpapírból származik. Szlovákiában és Romániában euró-, illetve lejalapú kötvényt bocsátottunk ki, Oroszországban pedig rubelkötvények segítségével vontunk be forrásokat.

Milyen cégek folyamodhatnak hitelhez?

A kkv-kat szeretnénk finanszírozni, mivel ez a szektor adja a gazdaság és társadalom alapját. A forrásbevonásnak köszönhetően a kezdeti, 10 millió euró méretű projektek megnőttek, mostanra 50-70 millió eurós hiteleket is tudunk nyújtani. A következő öt évben viszont nem a bővülésre, hanem a pénzügyi stabilitásunk növelésére helyezzük a hangsúlyt. Bár az elszámolási alapunk az euró, de helyi devizanemben is nyújtunk hiteleket.

Az IIB tagjai a korábbi keleti blokk országaiból állnak össze, van ennek politikai vetülete is?

Erről egy régi BBC-kabaré jut az eszembe, ennek alapján azt mondhatom, hogy bocsánat, de semmi politika, mi az IIB vagyunk. A bank teljesen politikamentes, nem tartozunk egy ország törvénykezése alá sem, így a szankciók sem érvényesek ránk, ha probléma merül fel, akkor az ENSZ ítélkezhet felettünk. A szankciók alóli kivételt az Európai Bizottság rólunk szóló, 2014-es döntése is megerősítette. A részvényeseink az IIB tagországai, a legnagyobb Oroszország 48 százalékkal, Bulgária 13 százalékkal rendelkezik, Magyarország a harmadik legnagyobb résztulajdonos, szintén közel 13 százalékkal.

Melyek a legfontosabb most is futó projektek Magyarországon?

Magyarország csak másfél éve csatlakozott újra az IIB-hez, ezért az első év az üzleti környezet feltérképezésével telt, a hitelezésbe csak az idén kezdtünk bele. Az Invitel az egyik fontos partnerünk, nekik 25 millió eurós hitelt nyújtottunk, amivel hozzájárultunk, hogy a cég új tulajdonosa megvásárolhatta a társaságot, illetve kiválthatta a korábbi kereskedelmi banki hiteleit. A Hunent zöldmezős baromfi-feldolgozó üzemének megvalósításához nyújtottunk a társbankunkkal egy 40 millió eurós hosszú lejáratú hitelt, a projektben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is segédkezett. Ez egy olyan fejlesztés volt, amelyet a kereskedelmi bankok egyedül nem finanszíroztak meg, mi azonban hittünk benne. Jelentős partnerünk a Mol, vele hosszú távú hitel- és kötvénymegállapodást kötöttünk 20 millió euró értékben. Van egy különleges megállapodásunk a TakarékBankkal, ennek keretében négymilliárd forint lehívására van lehetőségünk, ami megkönnyíti a magyar projektek finanszírozását. Lényeges, hogy nem akarunk versenyezni a kereskedelmi bankokkal, hanem kiegészíteni szeretnénk a tevékenységüket.

Milyen fejlesztések várhatók Magyarországon?

A következő egy-másfél évben Magyarországon is szeretnénk nyilvános kötvényeket kibocsátani a Budapesti Értéktőzsdén keresztül, amivel a projektek belső fenntarthatósága lesz biztosított: arról a piacról vonunk be forrást, ahol az eszközt építjük. A külgazdasági tárca mellett jó kapcsolatot ápolunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal is, Varga Mihály ráadásul az IIB igazgatóságának tagja. Három éve belevágtunk a külkereskedelemmel foglalkozó cégek finanszírozásába, ami kifejezetten a kelet-európai tagok kérése volt. Ettől a területtől is nagy fejlődést várunk, mivel ezzel az olyan országokba irányuló külkereskedelmet is támogatjuk, amelyek nem az IIB tagjai.