A digitalizálással jelentősen nőhet a termelékenység

Az unión belül Magyaror­szágon a legerősebb az elutasítása az auto­mati­zációnak: a megkérdezettek 38 százaléka értékeli negatívan a robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését, és látja ezért pesszimistán a nem is olyan távoli jövőt – derül ki a McKinsey Világgazdasághoz eljuttatott tanulmányából. A kutatók úgy vélik: Magyarország számára inkább lehetőség, mint átok az automatizáció.

Kiutat jelenthet a munkaerőhiányból, fordulatot hozhat a termelékenységben, fellendítheti a növekedést.

A tanulmány szerint 2030-ra már egymillió magyarországi munkahely lehet érintett az automatizációban, ami viszont tőkeigényes. Míg az Európai Unió­ban átlagosan a munkaórák 44, itthon 49 százalékát lehetne auto­matizálni a már meglévő technológiák felhasználásával.

Ez 2,2 millió ember munkájának felel meg.

Automatizációs potenciálunk megegyezik a világátlaggal és a lengyel adattal. Nálunk a jól automatizálható ipar részaránya a foglalkoztatásban elég magas, 31 százalék, lényegesen meghaladja az EU 25 százalékos átlagát. Az automatizálható tevékenységek részaránya a gyáriparban (64 százalék) és a bányászatban (62 százalék) a legmagasabb. A közvetlen termelésben dolgozó fizikai munkások tevékenységének 82 százaléka automatizálható a tanulmány szerint.

A digitalizálási potenciál alapján második az anyagmozgatás és a szállítás (74 százalék), harmadik az adminisztratív munka (67 százalék), ezzel szemben a jogászok (12 százalék) és a tanárok (15 százalék) munkája a legkevésbé automatizálható. A munkakörök kevesebb mint 3 százaléka digitalizálható teljes mértékben, miközben tízből hét munkahely esetében a tevékenységek legalább 20 százalékát már ma is lehetne automatizálni.

A McKinsey esettanulmányai szerint akár 30 százalékos javulást eredményezhet egyes vállalatok termelékenységében az automatizáció – a legnagyobb hatékonyságnövelés a feldolgozóiparban vagy a pénzügyi szektor egyes területein várható.

Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese egy budapesti fórumon arról beszélt, hogy félúton tartanak abban a négyéves digitalizációs programban, amelynek eredményei már látszódnak az adattárházban, az elemzői lehetőségekben is. A fiókokban felszabaduló munkaerőt a tanácsadási tevékenység kiszélesítésére alkalmaznák. Szerinte az agráriumban is kiemelkedő lehetőségek vannak a digitalizálási megoldások elterjesztésére.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja