Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság

A 2021–2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában.

A következő hét év fejlesztési kereteit meghatározó, társadalmi egyeztetésre bocsátott partnerségi megállapodás alapján

az EU-s társfinanszírozású projekteknek is nagyban hozzá kell járulniuk a karbonsemleges gazdaság eléréséhez.

Éppen ezért a brüsszeli jóváhagyásra váró hazai tervek szerint a kohéziós és strukturális támogatások 19 százaléka a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív programban (Zikop) válik majd elérhetővé, amely a 2014–2020-as éra Környezeti és energiahatékonysági operatív programjának (Kehop) a folytatása.

Viszonyításképp: a Kehop keretein belül a most záruló programozási időszakban 2863 pályázat érkezett be 1588 milliárd forintnyi támogatói igénnyel, amelyből az irányító hatóság 1500 projektnek adott zöld jelzést 1220 milliárd forint értékben. A kedvezményezettek többsége már eljutott a kifizetésig:

1483 pályázó számlájára összesen 1036 milliárdot utaltak.

A Zikop teljes egészében az Európai Unió második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik, amelynek kulcsszavai a zöldebb, karbonszegény Európa, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tiszta és méltányos energetikai átállás. A Kehophoz képest új elemek a körforgásos gazdaság és a vízveszteség csökkentése mellett a zöld- és kékinfrastruktúrák, illetve a helyi energiaközösségek. A programnak ugyanakkor nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, az ugyanis a Mobilitás operatív programban kap helyet.

A Zikop egyik kulcsterülete a jó minőségű ivóvíz, amely nem érhető el minden lakos számára, miközben az ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20 százalékot.

Éppen ezért érdemes tovább zárni a közműollót a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. A vízveszteség csökkentése mellett erősíteni kell a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is, amelynek érdekében a víziközműrendszerek átfogó fejlesztése, valamint a zöld- és kékinfrastruktúrára alapozott megoldások térnyerése várható.

A gazdaság klímasemlegességének elérésében az energiatermelés és -felhasználás üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése kiemelt feladat, amit a Zikop is ösztönözne. Magyarország a megújuló energia részarányát 13-ról 21 százalékra tervezi növelni 2030-ig, az energiahatékonyság terén pedig az a cél, hogy a végső energiafelhasználás 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket.

Ennek érdekében folytatódnak a távhőre és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, illetve nagyobb teret kap az időjárásfüggő, megújulóenergia-alapú áramtermelés integrálását és a hálózati rugalmasságot célzó energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása. Az igazságos átmenet jegyében a fosszilis tüzelőanyagoktól és a karbonintenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéket – Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént – külön is segítenék.