ÁSZ: folytatódhat az államadósság csökkenése

A válság után is fenntartható maradhat az államadósság-csökkentés – ez derült ki az Állami Számvevőszék legújabb elemzéséből. Mint írják,

kedvező makrogazdasági folyamatok zajlottak hazánkban 2016–2019 között, ami megfelelő alapot nyújtott a koronavírus-világjárvány okozta válság kezeléséhez 2020-ban is.

Ugyanakkor a beazonosított negatív kockázatok kezelése szükséges annak érdekében, hogy azok hatásai középtávon is kezelhetők legyenek – hangsúlyozták az elemzés készítői.

A szakértők arra keresték a választ, hogy az államadósság-mutató folyamatos csökkentése ellen milyen kockázati tényezők hatnak. Az elemzés módszertana kilenc tényezőcsoportot azonosított, ezekhez indikátorokat rendelt, és értékeik változását elemezte.

Az értékelés eredményei alapján az államadósság egésze kockázati szempontból stabilnak minősíthető.

Az ehhez kapcsolódó tényezőcsoportok, a költségvetési hiány, az államadósság-kezelés – devizaadósság, valamint az államadósság-kezelés – forintadósság, egységesen stabil minősítéssel rendelkeztek.

Negatív minősítést kapott az elsődleges költségvetési egyenleg, mert az elsődleges kiadások nagyobb arányban bővültek az elsődleges bevételeknél.

Az államadósság-kezelés – devizaadósság tényezőcsoport esetén pozitív kockázatot jelentett a devizaadósság részarányának folyamatos csökkenése – világítanak rá az ÁSZ szakértői.

A számvevők kiemelik, hogy a járvány a 2008-as pénzügyi válsággal összehasonlítva rövid távon hasonló, hosszabb távon viszont érdemben eltérő hatással volt a lakosság pénzügyi megtakarításának szerkezetére. A 2009-es krízis a jövedelmi kilátások drasztikus csökkenését, a hitelfelvétel leállását és a pénzügyi eszközfelhalmozás visszaesését eredményezte. Ezzel szemben

a 2020-as járvány idején a pénzügyi megtakarítások szintje magas maradt, a likvid pénzeszközök előtérbe kerülése mellett a hosszabb távú elköteleződést jelentő állampapírok kereslete is fenn tudott maradni

– mutattak rá az ÁSZ szakértői.

Összességében öt negatív kockázati tényezőt tárt fel, az elsődleges költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a munkaerőköltség, a vállalati hitelállomány bővülési üteme, valamint a 25–64 éves népességből oktatásban, képzésben részt vevők aránya területén. Az öt negatív kockázati tényezővel szemben kilenc pozitív kockázati tényezőt azonosított az elemzés, amelyek egyaránt hozzájárultak az államadósság-mutató fenntartható csökkenéséhez 2016–2019 között – olvasható az elemzésben.