Jöhet a koronakötvény, ha Merkel is rábólint
Bár az európai országok sorban jelentik be kiadási csomagjaikat a járvány drámai gazdasági hatásainak kivédésére, és az Európai Központi Bank rekord-kötvényvásárlásokkal segíti a harcot, a recsegő-ropogó eurózónában egyre erősödnek a hangok, hogy együttes pénzügyi erőfeszítésre is szükség lesz. A Reuters új felmérésében részt vevő közgazdászok háromnegyede szerint a világgazdaság máris recesszióban van, és egyes elemzőházak – mint a Capital Economics – úgy vélik,
az idei visszaesés nagyobb lesz, mint a globális pénzügyi krízis idején.
Nem véletlenül erősödött a vélemény, hogy Európának még annál is nagyobb stabilizációs erőfeszítésre lesz szüksége, mint az eurózóna válsága során. Akkor, 2012-ben dolgozták ki a gazdasági sokkok kivédésére az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek mérlegfőösszege 2008 végén meghaladta a 800 milliárd eurót.
Fotó: Aris Oikonomou / AFP
Elsőként Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – aki a világ legszorongatottabb országának élén áll – sürgette, hogy az eurózóna nyúljon a közös forráshoz. Olaszországban a koronavírus már másfélszer annyi áldozatot szedett, mint Kínában, ahonnan a járvány indult. Az Európai Bizottságnál Conte felhívása nyitott fülekre talált. „Vizsgálunk minden eszközt, és bármit, ami segít, felhasználunk – mondta Ursula von der Leyen, a testület német elnöke a Deutschlandfunk rádiónak. – Ez a koronakötvényekre is vonatkozik, ha segítenek, és helyesen strukturáltak, használni fogjuk őket.” Még tovább vitte a gondolatot Paolo Gentiloni, az EU olasz pénzügyi biztosa, aki a RAI Radio 1-nek azt mondta: a koronakötvényeket egy pénzügyi intézménynek kell kibocsátania, és erre az ESM a legalkalmasabb.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
(Címlapkép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.