Kartellre csapott le a GVH

A versenyhatóság jogsértőnek találta a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége etikai szabályzatának egyes rendelkezéseit, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták. A Hivatal vizsgálata ugyanis feltárta, hogy a szervezet belső szabályzata 2011-től hét éven keresztül rögzítette a szervezet tagjai számára a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díját és egyéb feltételeit.

Az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, közvetetten ugyanis jelentős társadalmi többletterhet eredményez.

A díjminimum mellett szintén jogsértőnek bizonyult a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma, amely a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását. A belső szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését.

Ezen kikötések a kiközvetített munkavállalók számára is hátrányosak voltak, mivel megakadályozták, hogy jobb munkalehetőséghez, magasabb fizetéshez juthassanak.

A szakmai szövetség emellett jogsértően rögzítette tagjai számára azt is, hogy munkaerő-kölcsönzésre kiírt közbeszerzési eljárások során milyen esetben lehet más vállalkozás munkavállalójának adataival, önéletrajzával pályázni. Az előírás a cégek beszerzési forrásainak felosztását, a verseny tagvállalkozások közötti korlátozását célozta.

A versenyhatósági eljárás a szakmai szervezet mellett 23 vállalkozással szemben folyt, melyek között egyaránt előfordultak jelentős külföldi háttérrel rendelkező és magyar cégek.

A GVH döntésében 1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére.

A Hivatal határozata alapján a bírságösszegért – ha a szakmai szövetségen nem lehetne érvényesíteni – annak tagjai mögöttesen és egyetemlegesen felelnek, előző évi árbevételeik arányában.

A GVH korábban már felhívta a kamarákat és a gazdasági szereplőket tömörítő társadalmi szervezeteket, hogy működésüket, etikai szabályzataikat és más önszabályozási tevékenységüket hozzák összhangba a versenyjogi szabályokkal. Az árversenyt korlátozó (ajánlott vagy szakmai minimum árak meghirdetése, áremelések összehangolása), illetve a piac területi vagy más felosztását eredményező döntések ugyanis mind a magyar, mind az uniós jog versenykorlátozást tiltó szabályaiba ütközhetnek.

Megszólalt a WHC is

Az esettel kapcsolatban a WHC Csoport eljuttatta kommentárját, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.

„A hazai munkaerő-kölcsönző és személyzeti szolgáltató piac egyik meghatározó szereplőjeként, a 30 éves múltra visszatekintő WHC Csoport sajnálatát fejezi ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyarországi munkaerő-kölcsönző és személyzeti szolgáltató piac egyes gazdasági szereplőit tömörítő érdekszervezetet, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségét (SZTMSZ) kartell vétség miatt a közelmúltban elmarasztalta.

A már öt országban saját irodával, illetve leányvállalattal jelen levő WHC Csoport az esetleges piaci félreértések, téves híresztelések elkerülése érdekében hangsúlyozza, hogy nem tagja és a korábbiakban sem volt tagja a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének, így a GVH elmarasztaló döntése a WHC cégcsoportot nem érinti.

A WHC Csoport továbbá fontosnak tartja leszögezni, hogy a legmesszebbmenőkig elkötelezettje a tisztességes piaci magatartásnak és ahogyan eddig is, úgy a jövőben is ennek szellemében szolgálja ki Ügyfeleit.”