Kis munkára nagy pénzért sincs ember

– mutatott rá a napi szintű problémákra a Világgazdaság érdeklődésére Ács Erzsébet, a Lakberendezők Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke.

A helyzet mostanra túlzások nélkül kritikussá vált, az építőiparra jellemző hosszú alvállalkozói láncok miatt a megrendelő igazából azt sem tudja, hogy ki végzi el – ha elvégzi egyáltalán – az adott munkát, aminek a végeredménye egyre többször olyan silány, hogy újra lehetne kezdeni, vagyis mindennaposak a minőségi viták. Nem véletlen, hogy a kontár munka mellett felértékelődött a minőség, és a tetemes költségekkel szembenéző megrendelők érthetően egyre igényesebbek a színvonalra.

A LOSZ elnöke gyakorló lakberendezőként is tapasztalja, hogy az úgynevezett kis munkákra, például egy fürdőszoba felújítására, már szinte egyáltalán nem lehet vállalkozót találni, többnyire már az árajánlatig sem jutnak el. Már nemcsak szórványos gyakorlat, hogy a kivitelezői csapatok kizárólag nagyszabású, több hónapig tartó, átlagon felül jól fizető projektekre hajlandók szerződni, hanem szinte általános jelenséggé vált.

Az elszabadult kivitelezői árak és anyagköltségek, valamint a kapacitáshiány együttesen olyan súlyos problémává nőttek az elmúlt fél-egy évben, hogy a lakberendezők egyre kevésbé akarnak a tervezési tevékenységen túl szervezési munkát is vállalni.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja