Milliárdok maradhatnak a puskacsövekben

Az éves vadászati összbevételek több mint ötödét külföldiek generálják Magyarországon – ez derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikájából.

A vadászati év márciustól a következő év februárjáig tart. A 2019–2020-as időszakra vonatkozó adatok még nem érhetők el, ám a nemzetközi zöld kalapos közösség 2018–2019-ben összesen már mintegy 6,2 milliárd forintot fizetett bérlelövésért és a kapcsolódó szolgáltatásokért. Ez az összeg folyamatosan növekszik, a 2014–2015-ös évben valamivel 5,6 milliárd forint alatt alakult.

Ám, mivel a teljes ágazati forgalom bővülése még markánsabb – tavaly meghaladta a 27,6 milliárdot, miközben a 2014–2015-ös évben éppen átlépte a 20,4 milliárdot –, a külföldi vadászok által itt elköltött pénz aránya lassú olvadást mutat. Így is 22 százalékos volt az aránya az előző évben, az elmúlt öt évben pedig rendre 25 százalék körüli hányadot produkált.

Évente 25-30 ezer külföldi jön Magyarországra vadászni. Ez a szám jól mutatja, miért fontos, hogy mihamarabb eldőljön a kérdés: beléphetnek-e ezek a személyek Magyarországra az ősszel vagy sem?

A koronavírus-járvány a vadászturizmusban is masszívan érezteti a hatását. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) a Világgazdaság érdeklődésére elmondta:

habár a vadászatra jogosult szervezetek (ezek túlnyomórészt vadásztársaságok) nem mentek tönkre, de már a márciusban életbe léptetett korlátozások is megnehezítették a vadgazdálkodók dolgát. A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, akik nem jöhettek az április 15-én kezdődő őzbakidény elején.

Pozitív fejlemény volt viszont, hogy a július végétől augusztus közepéig tartó üzekedési időszakban már terítékre kerültek nagy bakok, és az ágazat aggodalmaira rácáfolva a belföldi piac jelentős részben felvette ezeket az értékesebb vadászati lehetőségeket.

Ezt sok vadgazdálkodó kedvezményes ajánlatokkal is ösztönözte. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a tavaszinál nagyobb gondot okozhat a mostani helyzet, hiszen a vadászati főidény a golyóra érett, kiemelkedő értékű gímszarvasbikák idényével párhuzamosan szeptemberben vette kezdetét.

A legtöbb külföldi vadász ekkor látogat hazánkba.

Az bizonyos, hogy főleg a nagyvadas, jellemzően dunántúli vadgazdálkodók tetemes bevételkiesést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Ez egyelőre nem számszerűsíthető, ahogy az sem, hogy összességében a vadászati év mekkora veszteséggel zárul majd.

Az OMVV arra is rámutatott, hogy ha a határátlépési szigorítások sokáig érvényben maradnak, az apróvadas, főképp alföldi vadászatra jogosultak is nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen így a társas, nagy terítékű apróvadvadászatokra sem érkeznek majd külföldi bérvadászok. Sőt, bizonytalanná válhat az élővad- (mezei nyúl) export is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a vad elejtése révén a külföldi vadászok is hozzájárulnak az éves vadgazdálkodási tervek teljesítéséhez.

A bevételeket a vadászatra jogosultak – túlnyomórészt civil szervezeti formában működő vadásztársaságok – visszaforgatják a vadgazdálkodásba. Ebből a pénzből fizetik a főállásban alkalmazott hivatásos vadászokat (ők körülbelül 3500-an vannak), fedezik a vadkár költségeit, vagy éppen fejlesztenek.

Fontos látni, hogy egy önfenntartó szektorról beszélünk, amelynek a működtetésére az állam nem biztosít semmiféle forrást

– hangsúlyozta az OMVV.

Ugyan a vadászkamara értelmezése szerint a bérvadászat gazdasági célú tevékenységnek minősül, ezért a külföldi vadászok korlátozás nélkül beutazhatnak Magyarországra, Gulyás Gergely kancellárminiszter pénteken azt közölte, hogy a rendőrség nem osztja ezt az álláspontot, vagyis továbbra sem világos, milyen szabályozás vonatkozik erre a körre. „Magunk is igencsak szeretnénk tudni a választ, de a határzár csak az egyik tényező a hazai vadászati turizmusban. Ugyanannyit nyom a latban, hogy más országok, ahonnan a vendégvadászok érkeznének, milyen korlátozásokat vezetnek be Magyarországgal szemben – vetette fel a szakmai szervezet. – Emellett még ha minden határ nyitott is, vajon a külföldi vadász rászánja-e magát az utazásra egy világjárvány idején.”