A hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő vállalati ügyfelek a védőernyő miatt megspórolt összegeket döntően a mindennapi működésük fenntartására fordították – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdőíves felméréséből.
A válaszadók közel 40 százaléka a dolgozói bérek kifizetésére használta fel a be nem fizetett törlesztőrészleteket, de hasonló arányt képviselt az egyéb likviditási gondok orvoslása is.
A kereskedelmi bankok által megkeresett, moratóriumban lévő ügyfelek csaknem negyede fejlesztésekre költötte a nála maradt összeget, és majdnem ugyanennyien tartalékot képeztek azokból a pénzekből, amelyeket nem kellett havonta megfizetniük.
A moratóriumban részt vevő cégek 30 százalékánál így sem sikerült elkerülni a leépítéseket, további 17 százalékuk a dolgozókat csökkentett munkaidőben volt kénytelen foglalkoztatni. A moratóriumtól távol maradó cégek esetében 15 százalék volt a leépítéssel védekezők aránya, s 11 százalékuknál vezettek csak be csökkentett munkaidőt. A fizetési könnyítést igénybe vevő cégek közel felénél, 47 százalékánál 10 százalékot meghaladó volt az árbevétel-csökkenés, ugyanez a lehetőséggel nem élők csupán 24 százalékánál fordult elő.
A jelenleg is a moratóriumban lévő vállalatok 35 százaléka most is fizetési gondokkal küzd.
Fontos látni ugyanakkor, hogy a lakossági ügyfelekhez hasonlóan a moratóriumot igénybe vevő vállalati ügyfelek közül is több volt, amelynek a védőhálóra árbevételi alapon nem volt szüksége: a felmérés szerint a moratóriumos cégek 22 százalékának nőtt is a bevétele a moratórium időszaka alatt.
Bár a védőernyő alá menekülő vállalatok 46 százalékának a jelenlegi árbevétel több mint 25 százalékát tenné ki a törlesztésre fordított összeg – a lehetőségtől távol maradók 22 százalékának jelent hasonló mértékű megterhelést a törlesztés –, az igénybevételi arány arról árulkodik, hogy a lakossági ügyfeleknél jóval magasabb arányt képviselnek azok a cégek, amelyek valóban csak addig élnek a moratórium adta lehetőségekkel, ameddig azt szükségesnek tartják.
A felmérés szerint 2021 februárjában már csak mintegy 35 ezer vállalati ügyfél volt moratóriumban.
Ez azt jelenti, hogy 2020 májusához képest a fizetési könnyítéssel élő vállalati ügyfelek aránya mintegy ötödével esett, s így immár csak a jogszabály alapján a moratóriumban szereplő hiteleknek alig 35 százaléka az, ahol a törlesztést továbbra sem folytatja a vállalati ügyfél. A fentiek eredményeképpen, míg a moratórium első szakasza 2020 december végéig mintegy 1100 milliárd forint törlesztőrészletet hagyott a vállalkozásoknál, addig a második szakaszban ez csak 4-500 milliárd forintra rúg.
Az MNB összegzése szerint a teljes vállalati hitelállomány közel 12 százaléka számít jelenleg kiemelten kockázatosnak.
A jegybank szerint az ebben a körben érintett hitelek többsége olyan vállalkozásokhoz köthető, amelyek sérülékeny ágazatban tevékenykednek. A sérülékenységet az MNB az adott ágazat cégeinek moratóriumban való részvételi arányában, a meglépett létszámcsökkentés mértékében, illetve a hozzáadott érték változásában méri.
Ennek fényében az MNB szerint 203 olyan tevékenységi forma van, ahol a koronavírus-járvány lefolyása miatt kiemelt sérülékenységgel lehet számolni, míg 412 tevékenységi kör a jegybank szerint kevésbé kockázatos. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a nem sérülékeny üzletágakban működő cégeknél is 5,5 százalékot tesz ki a kiemelten kockázatosnak tartott hitelek aránya.
A kormány elkezdte az egyeztetéseket a bankszövetséggel, valamint az MNB-vel, most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényeket – nyilatkozta a moratórium meghosszabbításáról a Portfóliónak Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte a döntés kapcsán figyelni kell arra, hogy a bankok hitelezési képessége folyamatos maradjon. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója a múlt héten arról beszélt, hogy jelentős azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában nincs szükségük erre az eszközre, csak kihasználják azt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.