BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Brexit első száz napja

A brit pénzügyminisztérium a Brexit-népszavazás előtt úgy számolt, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, és sikerül kereskedelmi megállapodást kötnie a blokkal, akkor az ország gazdasága 4,6–7,8 százalékkal lesz kisebb 15 év múlva, mint ha az EU-ban maradt volna. Jelenleg 4 százalékra becsüli ezt az értéket.

Száz nap telt el azóta, hogy Nagy-Britannia befejezte az Európai Uniótól való elszakadását – majdnem öt évvel az erről szóló népszavazás után –, és kezd világosabb képet kapni a távozásról szóló döntés következményeiről. A figyelmeztetések sok esetben vészjóslóak voltak, így az akkori brit kormány már a szavazás utáni időszakra azonnali recessziót, a lakásárak zuhanását és az export meredek csökkenését várta.

Ma már látható az adatokból, hogy a távozás negatív hatással volt az Egyesült Királyság gazdaságára, noha jelenleg nehezen különíthető el a járvány negatív hatásaitól.

A következmények pontos felmérése több időt igényel, és a kár mértéke csak a járványt követő korlátozások feloldása után látható majd. Néhány ponton azonban már ma is tetten érhető, hogy hogyan alakul a Brexit az előrejelzésekhez képest, melyről a Bloomberg készített számvetést.

A 2016. június 23-án tartott népszavazás előtt közzétett jelentésben a brit pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a távozásról szóló szavazás hatására a GDP két éven belül 3,6 százalékkal csökken, további 520 ezer ember válik munkanélkülivé, és a lakásárak 10 százalékkal esni fognak. Nem így alakult – már csak azért sem, mert a brit kormány egészen 2017. március 29-ig nem jelentette be az Európai Tanácsnak, hogy az uniós szerződés 50. cikke szerint valóban kilép az EU-ból. De ezt követően is kevesen hitték, hogy ez valóban megvalósul majd, így 2018 júniusáig a bruttó hazai termék több mint 3 százalékkal nőtt, a munkanélküliség 280 ezerrel csökkent, és a lakásárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek.

Majd jött a járvány, és a GDP 9,9 százalékkal csökkent tavaly, ez a legmélyebb zuhanás az 1709-es nagy fagy óta.

Az unióból kizárólag a spanyol gazdaság esett ennél is nagyobbat, 10,8 százalékot, minden más ország ellenállóbbnak bizonyult.

Fotó: Getty Images

Még 2016 áprilisában a kormány szórólapot küldött a briteknek, hogy szavazzanak az unióban maradás mellett, mert a távozás növeli a megélhetési költségeket, ugyanis az a font gyengüléséhez és az import drágulásához vezet. (Az ország behozatalának a fele az unióból származik.)

Ez az előrejelzés pontosnak bizonyult.

A font a népszavazást követő két éven belül 18 százalékot esett az euróval szemben, és ma is 12 százalékkal kisebb az értéke, mint a Brexit-szavazás napján. Az infláció öt és fél éves csúcsára, 3,1 százalékra emelkedett 2017 novemberében, ami rontotta az életszínvonalat, majd a következő két évben szinte végig a jegybank 2 százalékos inflációs célját meghaladó volt, tavaly viszont a járvány miatt bőven egy százalék alá esett.

A brit pénzügyminisztérium korábban úgy számolt, hogy ha az Egyesült Királyság kilép az unióból, és sikerül kereskedelmi megállapodást kötnie a blokkal, akkor az ország gazdasága 4,6–7,8 százalékkal lesz kisebb 15 év múlva, mint ha az EU-ban maradt volna. Noha formálisan csak 100 napja hagyták el az unió egységes piacát, kormányzati becslések szerint a Brexit a népszavazás óta már így is 1,4 százalékkal csökkentette a GDP-t. A jelenlegi kormányzati becslésekben az áll, hogy hosszú távon 4 százalékkal lesz kisebb a gazdasági teljesítmény, mint maradás esetén lett volna.

Dan Hanson, a Bloomberg Economics elemzője viszont a bevándorlási szabályok változása miatt, akár 5 százalékos eltérést is lehetségesnek tart.

A kilépés megnehezítette, néhány esetben – például az olyan romlandó élelmiszerek esetében, mint a lazac – szinte teljesen ellehetetlenítette az unióba történő exportot, a megnövekedett adminisztrációs terhek, köztük például az egészségügyi bizonyítványok kiállításának nehézsége miatt. Januárban a kontinensre irányuló export 41 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. David Frost, aki a jelenleg az unió és Nagy-Britannia közötti kapcsolatokért felelős miniszter, a decemberi készletfelhalmozást és a járványt teszi felelőssé az év eleji kereskedelmi zuhanásért, ami szerinte február elején helyreállt. Az ezt megerősítő adatokat csak kedden teszik közzé. Annyi bizonyos, hogy további kereskedelmi viták várhatóak a járvány visszahúzódása után.

A népszavazás előtt a londoni Cityben sokan úgy látták, hogy akár 100 ezer munkahely is megszűnhet a pénzügyi szolgáltatások területén.

Az EY tanácsadó cég szerint kevesebb mint 10 ezer munkahely költözött át az unióba márciusig. Ugyanakkor további munkahelyek szűnhetnek meg, ha Nagy-Britannia és az EU nem tud olyan megállapodást kötni, amely széles körű hozzáférést biztosít a brit pénzügyi cégeknek az egységes piachoz, amit a Brexit következtében elvesztettek.

Emellett az uniós vállalatok részvényeinek szinte teljes kereskedelme – napi több mint 6 milliárd eurónyi tranzakció – az unióba helyeződött át januárban. Ez tehát már most látható, de a következő száz nap tisztább képet fest majd a hatásokról.

A digitális font formázhatja a brexit utáni Londont

Kína és Japán után már az Egyesült Királyság is saját digitális valuta bevezetésén ügyködik.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.