Megvan a megoldás a húszezer hiányzó informatikusra?

Mi a véleménye a kialakult munkaerőhiányról az IT-üzemeltetési területen?

A megfelelően kiválasztott informatikai eszközök és megoldások használatával jelentősen javítható a termelési és szolgáltatási hatékonyság, ezért az informatika szerepe erősödik. A folyamat következtében a piac munkaerő-felszívása jelentős. Sajnos a fejlettségi különbségek miatt a nyugati piac elszívó ereje nagyobb, mint a hazai megtartó ereje, azért a hiány itthon fokozottan érezhető. A valós tudással rendelkezők vagy jobban fizető területekre távoznak, vagy itthon próbálják kihasználni a keresleti piac előnyeit, időnként – még sajnos – irreális igényeket támasztva a munkaadók felé. A munkaadók nem vagy csak nehezen tudják kigazdálkodni a többletköltségeket, hiszen a piacon jelen lévő verseny igen erős, ezért sok esetben kénytelenek kisebb tudású munkavállalókat felvenni, vagyis a kapott szolgáltatás minősége csökkenhet.

Milyen megoldásokkal enyhíthetjük a munkaerőhiány okozta informatikai kihívásokat?

Az említett kihívásokat csökkenthetjük informatikai célmegoldásokkal és hatékonyságnöveléssel is. Informatikai megoldások alatt értünk például proaktív vagy automatizációs technikákat, hatékonyságnövelés alatt pedig szóba jöhet belső képzés, teljes vagy részleges kiszervezés. A proaktivitás jellemzően rendszerfelügyelettel kapcsolatos, míg az automatizáció bármilyen ismétlődő folyamat esetén bevethető megoldás. A belső képzésnek mindig van értelme, ez hatványozottan igaz olyan esetekben, ha a cégnek hosszú távon van szüksége speciális, piacról nehezen pótolható tudásigényű megoldások támogatására. A részleges vagy a teljes kiszervezés meghatározása sem bonyolult feladat.

Mi alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes kiszervezni és mit nem? Az sem feltétlenül jó, ha gondolkodás nélkül mindent kiszervezünk…

Ez így van. Fel kell mérni, hogy az üzemeltetés milyen nem automatizálható feladatokat tartalmaz, és azokat szét kell bontani időigény, a támogatáshoz szükséges tudásszint, valamint a rendelkezésre állás szükségessége szerint, mint egy klasszikus kockázatelemzési folyamatban. Ha valamiből kevés kell, akkor azt ki lehet szervezni, mert jellemzően nem éri meg fenntartani a tudást olyan tevékenységre, amelyből csak havi pár óra támogatás szükséges, ráadásul helyettesítésről is gondoskodni kell. Bár az informatika sokak fejében főleg technikával kapcsolatos, érdemes időnként gazdasági szempontból is vizsgálni a területet. Így például, ha egy cég belső informatikai feladatait 80-85 százalékban a végfelhasználók támogatása teszi ki, akkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végfelhasználói élmény és a rendelkezésre állás növelésére, míg a többi feladatot célszerű kiszervezni.

Jellemzően hogyan reagálnak az informatikai vezetők a kiszervezés lehetőségére? Nem tartanak attól, hogy a kiszervezésekkel esetleg a saját pozíciójuk is veszélybe kerülhet?

Teljesen változó, hiszen aki gazdasági szemmel nézi az informatikát, az látja a kiszervezéssel kapcsolatos előnyöket. Az informatika szerepe miatt teljesen elképzelhetetlen, hogy semmilyen feladat ne legyen az informatikával házon belül, legyen szó a folyamatok koordinálásáról, az igények kezeléséről, stratégiai tervek létrehozásáról, a fejlesztőkkel történő egyeztetésekről vagy akár a teljesítések ellenőrzéséről. Szerencsére egyre többen gondolják úgy, hogy a helyi informatika fő feladata az alapvető üzleti folyamatok támogatása, ami nehezen szervezhető ki, minden másra pedig megbízható és profi vállalkozókat kell keresni.

A kiszervezés automatikusan költségcsökkentéssel jár?

Sajnos nem feltétlenül. Elérhető vele költségcsökkenés bizonyos esetekben, de a hatékonyság és a megbízhatóság növelése szempontjából is érdekes. A cégek jellemzően háromféle csoportba sorolhatók az informatikához fűződő viszonyuk szempontjából. Az első csoportba azok a cégek tartoznak, amelyeknél az informatika sajnálatos költségként szerepel. Ők általában tartanak a kiszervezéstől, és sokszor látható olyan is, hogy a munkatársak próbálják megoldani az informatikai problémákat. A második csoportba tartozóknál az informatika az üzlet motorja. Ez a csoport jellemzően már túl van ezen a kérdéskörön, és több szolgáltatását kiszervezte. A harmadik csoport, akik már belátták az informatika nyújtotta előnyöket, és azon dolgoznak, hogy átkerüljenek a második csoportba.

Ha csak egy tanácsot adhatna a tárgykörben, mi lenne az?

Nyitottság. Az informatika rohamosan fejlődik, és ennek megfelelően az üzemeltetési terület is. Nézzék meg a közép- és hosszú távú üzleti stratégiai terveiket, és hozzanak létre azzal összhangban álló informatikai tervet. Ha ez nem megy önállóan, akkor kérjenek segítséget bátran. Mi is gyakran segítünk akár a tervek elkészítésében is, nem csak akkor lépünk be a képbe, amikor már konkrét üzemeltetési feladatokat fogalmaz meg egy cég.