Öt ok, amiért idén erősödhet a forint az euróval szemben

Kétségtelen, hogy nagyot gyengült a forint 2020-ban, hiszen a 2019 végi 330,52 forintos euróár 2020 végére 365,13 forintra nőtt – ez 10,5 százalékos emelkedés. Ennél többet az utóbbi húsz évben csak kétszer jegyeztek fel, 2012-ben és 2003-ban valamivel 11 százalék feletti volt az áremelkedés, írja az ÁrfolyamTudós.hu. Ám a képet árnyalja jó pár dolog:

A tavalyi forintgyengülés után azonban, ha nagyobb váratlan esemény nem történik, inkább a forint erősödése várható. Emellett számos érv szól.

Megvédjük a forintot

Ha túlzottan gyengülne a forint, az MNB nagy valószínűséggel megvédi, ahogy 2020 márciusában láthattuk, 370 forint körüli euróárfolyamnál, az egyhetes betéti kamatok megemelésével. Ősszel újból emelték az egyhetes betéti kamatot, szintén elsősorban a forint erősítése érdekében. Ez a jövőben is várható, így szűk lehet tér a további gyengülés felé. Az elemzők egy része inkább azt találgatja, hol is lenne az a határ, ahol közbeavatkoznának. Egyfajta láthatatlan intervenciós sávra számítanak, ami nincs kőbe vésve, de nagyobb kilengések esetén életbe léphet.

Előnyünk a német kötvényekhez képest

Rövid távon egy deviza értéke szempontjából sokat számít a kamatszint, illetve a hozamok különbsége. A rövid futamidejű eszközök kamatát az MNB aktívan befolyásolja, a hosszabbakét azonban a piac is alakítja. Még mindig jóval magasabb a hazai állampapír-hozam, mint a német. A tíz éves fix kamatozású kötvényeink referenciahozama jelenleg 2,17 százalék éves szinten, a német adat évi –0,481. Azaz évente majdnem fél százalékot veszít egy befektető, ha ezzel a negatív hozammal német papírt vesz. (Miközben az infláció Nyugat-Európában is pozitív). A magyar kötvények így most 2,65 százalékpontos hozamfelárat tartalmaznak.

Felár a lengyel, cseh kötvényekre

Jelenleg magasabbak a hazai állampapír-hozamok a lengyel vagy cseh hozamoknál is. Az említett 2,17 százalékos magyar tíz éves hozam mellett a lengyel 1,213, a cseh 1,270 százalék volt csupán legutóbb. Ez is felénk terelheti a külföldi tőkét, deviza-beáramlással járhat, erősítve a forintot. Ennek van is jele. A külföldi befektetők kezében levő forint állampapírok állománya az ÁKK adatai szerint 2019 végén 4168 milliárd forint volt, 2021 január elején már 4590 milliárd, azaz tíz százalékkal magasabb.

Jön a növekedés

Ha megjön a jobb idő, a koronavírusnak kevésbé kedvező tavasz, és a lakosság nagyobb részét sikerül beoltani, elkerülhető egy harmadik fertőzési hullám. Így nyáron beindulhat a világgazdaság, méghozzá nagy sebességgel. Sok elhalasztott vásárlást, utazást, nyaralást, beruházást bepótolhatnak. A magyar gazdaság pedig Európában ismét átlag feletti teljesítményt nyújthat, ahogy a korábbi években is gyakran előfordult. Mindez erősen növelheti kockázatvállalási kedvet is a tőkepiacokon, és a magyar eszközöket is jobban vehetik.Az inga visszalendülNémileg túlgyengülte magát a forint tavaly, de ami túllendült, gyakran visszatér, visszarendeződhet. A tőkepiacok ciklikus természetűek, az utolsókból könnyen lehetnek elsők és fordítva. Az egyik évben ez az ország vagy ágazat teljesít jobban, a másik évben amaz. Sokszor egyetlen nagyobb külföldi befektetési alap, nyugdíjalap vagy más nagybefektető döntésén is múlik, hogy egy kisebb ország devizája, részvényei vagy kötvényei mennyire értékelődnek le, vagy fel.