A józan észre épít az HonestFood koncepció

Miért érezte azt, hogy változtatni kell az élelmiszertermelés jelenlegi gyakorlatán, milyen inspiráció alapján dolgozta ki az HonestFood koncepciót?

Ha megnézzük, honnan kerülnek a boltok polcaira az élelmiszertermékek, azt látjuk, hogy azok jelentős része ipari körülmények között készül, kisebb részét pedig ökogazdaságok állítják elő. Meggyőződésem, hogy hosszú távon ezek egyike sem fenntartható. A nagyüzemi gazdálkodásnak ugyanis gyakori velejárója a túltermelés és a környezet terhelése, ami már fenntarthatatlanná teszi a termelést. Az ökogazdálkodásban pedig a termelés eredménye limitált és bizonytalan, a piacra kerülő termékek pedig túl drágák és csak egy nagyon szűk, tehetős réteg számára elérhetőek.

Mi az, amit ezzel szemben képes nyújtani az ön által megalkotott HonestFood koncepció?

Az HonestFood-szemléletű működés középpontjában a kiváló minőségű élelmiszer áll, valamint kiemelt figyelem jut a természet és a környezet védelmére, az állatjólétre, valamint igazságos profitelosztást szorgalmaz a termelési lánc minden szereplője számára. Saját cégemnél azt tapasztaltam, hogy a szokásos módon már nehéz továbbmennünk. A több gyártással, üzembővítéssel ugyan több lesz a kapacitásunk, és lehetőségünk lesz olcsón eladni, de ez egy zsákutca. Éppen ezért elkezdtem gondolkozni azon, hogy milyen más utat lehetne találni? A fogyasztás fontosságából indultam ki, és abból, hogy mit jelent a minőség. Számomra azt, hogy egy étel finom, de ugyanakkor megfizethető is. Arra jutottam, hogy nem új útra van szükség, hanem a modern mezőgazdaság újragondolására, a józan eszünket használva kell újrapocízionálni, és megtalálni egy új egyensúlyt.

Tehát szemléletváltás kell. Ön szerint ki tudja rákényszeríteni ezt a terméklánc szereplőire?

A fogyasztók. Mi, együtt vagyunk a fogyasztók, akik a boltban döntést hozunk, hogy mit akarunk vásárolni. A feldolgozóknak, a termelőknek és a kiskereskedőknek nincs más lehetőségük, mint azt termelni, amit a fogyasztók vásárolnak. De a fogyasztókat is edukálni kell, szükségük van a transzparens információkra. Ebben az első lépés az, hogy építünk egy „véleménymozgalmat”, amit az HonestFood koncepció bemutatásával már meg is kezdtünk.

Az HonestFood lényegének ismertetésekor az is elhangzott, hogy a profit igazságos elosztására van szükség. Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Ez nem könnyű téma, hiszen nem arról van szó, hogy mindenki egyformán kapjon, de nem is arról, hogy egy szereplő kapjon mindig túl sokat, és a másik mindig túl keveset. Az áringadozás sajnos nagy probléma: egyszer jó árat lehet elérni a termékpálya egyes szereplőinek, máskor pedig nagyon alacsonyat. Ezen kellene változtatni, hogy a termékláncban mindenki számára megérje. Ehhez néha le kell mondani az extraprofitról, tudván azt, hogy ha fordulnak az árak, veszteséget sem kell elszenvedni.

Saját cégénél, a Kometánál mi valósult már meg az HonestFood elveiből?

Környezetvédelmi törekvéseink mellett például úgy szerződünk a sertéstartókkal, hogy amikor nagyon alacsony a sertésár, akkor kiegészítő prémiumot fizetünk nekik, de ez fordítva is működik: amikor nagyon magasan van a sertés ára, akkor mi kapunk engedményt. Ezt a rendszert két évvel ezelőtt kezdtük el, és lépésről lépésre haladunk tovább. A nagy áringadozásokat kicsit tompítottuk, annak ellenére, hogy az elmúlt években a maximum ár 2 euró, a minimum pedig 1,19 euró volt a piacon, sikerült ezt az ollót valamennyire csökkentenünk a szerződési struktúránkkal. Később eljuthatunk oda, hogy még szűkebb lesz az a sáv, amelyben az árak mozognak.

Mi lehet a továbblépés innen?

Ha a kiskereskedők is csatlakoznak ehhez a rendszerhez, akkor a boltokban nem lesz sem túl olcsó, de túl drága termék sem. Ehhez persze a fogyasztók is kellenek, el kell fogadniuk, hogy ebben az esetben a kirívóan alacsony árak megszűnnek.

Azt is mondta, hogy az HonestFood lényegét egy szó fejezi ki, ez pedig az egészség. Ez hogyan következik az eddigiekből?

Valóban, az egészség a központi elem, számunkra ez a legfontosabb. Ha a szemléletmód az eddig taglalt módon változik meg, stabilabb lesz a rendszer, méltányosabb lesz az elosztás, így pedig könnyebben próbálja ki a termelő is, hogy jobb minőséget állítson elő. Az élelmiszer-előállítás más, mint például a telefonszolgáltatás, mást jelent a minőség, mégpedig az én felfogásom szerint a legfontosabb az, hogy az élelmiszer az egészségtudatos életmódba illeszthető legyen.

Említette a környezetvédelmet, valamint a Kometa sertéstermelőkkel alkalmazott szerződéskötési gyakorlatát, mint az HonestFood-rendszerbe illeszkedő példát. A termékelőállításnál is van ilyen?

Igen, a termékfejlesztéseinkkel is ezen az úton indultunk el több évvel ezelőtt. Például kivettük a szóját, mindenfajta allergént, és örülünk, hogy a versenytársaink is ezt csinálták, hiszen most már szinte mindenki szója- és laktózmentes termékeket állít elő. A Kometa már több éve csökkentette a termékek sótartalmát, arra való tekintettel is, hogy Magyarországon a várható élettartam alacsonyabb, mint például Olaszországban, és ebben nagy szerepe lehet a túlzott sóbevitelnek is. Másrészről pedig azt tapasztaljuk, hogy a kiskereskedelmi partnereinknél és a társadalomban is abba az irányba változik a szemlélet, mint amit az HonestFood megfogalmaz.

Hogyan fogadták ezeket a termékeket a fogyasztók?

Úgy tapasztaljuk, hogy nagy nyitottsággal és szívesen. Ha egy termék jó minőségű és finom, akkor nem csökken a fogyasztása, hanem emelkedik, és ez történt nálunk is. A fogyasztók is egyre egészségtudatosabbak, és keresik a jó minőséget, alacsony áron rossz terméket csak egyszer lehet eladni.

Ezek szerint üzletileg is bejött a koncepció a Kometának?

A Merck gyógyszercég alapítója azt mondta, hogy a gyógyszer a páciensnek készül, és nem azért, hogy profitot termeljen. A profit csak minden után jön. Én is ugyanezt mondom: az ételek a fogyasztóknak készülnek, és ha jól csináljuk, a fogyasztók érdekében, az eredmény is jönni fog. Ehhez persze türelmesnek kell lenni, de biztos vagyok benne, hogy ha még nem is túl gyorsan, de meglesz az eredménye is.

Az HonestFood koncepció hasonló irányt fogalmaz meg, mint az EU az új közös agrárpolitikát is meghatározó Farm to Fork stratégiában. Mégis, vannak különbségek, vagy a kettő erősíti egymást?

Az európai szintű élelmiszerlánc elég szabályozott, és lehetővé teszi, hogy az európaiak minőségi ételeket fogyasszanak. De bizonyos kérdésekben az EU túl extrém. Például most az lenne a cél, hogy 2030-ig a biogazdálkodás aránya érje el a 25 százalékot. Ezt például én nem tartom reális célnak, nem hiszem, hogy a biogazdálkodás úgy tud fejlődni, hogy elérhető áron nyújtson termékeket a fogyasztóknak. A józan ész keretein belül újra kell gondolni a modern mezőgazdaságot, és meg kell találni az egyensúlyt.