Év végéig a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram teljes kerete lekötésre kerülhet (X)

„Úgy látjuk, hogy a mostani formában nem tud folytatódni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, de valamilyen támogatott, kedvezményes kamatozású hiteltermékekkel készülünk a jövő évre is” – mondta Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója a Világgazdaság heti rendszerességgel megjelenő makrogazdasági podcastjében, a Bruttóban. Igény lenne a hosszabbításra, de az az uniós keretrendszer, amely lehetővé tette a nagyon kedvezményes kamatozású hitelek nyújtását, december 31-én nagy valószínűséggel megszűnik.

Azt mondta: ki lehet jelenteni, hogy a program sikeres volt, különösen a nyári hónapoktól, amikor beindultak a szerződéskötések, és a piac jelentős részét a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram tette ki. Enélkül és a Széchenyi-kártya program nélkül az idén egy mélyebb recessziót láthatnánk a magyar gazdaságban. Eddig több mint 800 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, és a várakozásuk szerint december végéig mind az ezermilliárd forintnak meglesz a helye. Kisgergely Kornél szerint azért is van égető szükség ezekre a programokra, mivel a bankok nem adnak devizahitelt olyan cégeknek, amelyeknek nincs devizabevételük, tehát a belső piacra termelő vállalatok számára a piaci hitelezés teljes mértékben ellehetetlenült. Az egyéves bankközi hitelkamat 11,5 százalék, miközben ugyanezen időszak alatt a Magyar Nemzeti Bank saját előrejelzése szerint csak egy 3 százalékos infláció várható, ami azt jelenti, hogy több mint 8 százalékos reálkamattal néznek szembe a vállalatok akkor, amikor rengeteg a makrogazdasági bizonytalanság. Ilyen környezetben pedig teljesen megáll a hitelpiac, részben ez is okozza a beruházások elhalasztását, ami szerinte a hosszabb távú növekedésre is károsan hat.

Az extrém magas forintkamatok visszahúzzák a belső keresletet

Ráadásul az elmúlt három év nagyon nehéz volt a cégek számára, három válság ért minket, amelyekből kettőn már túl vagyunk. A koronavírus-válság után hiába tűnt úgy, hogy lesz egy felpattanás, és gyors növekedési pályára állhat a gazdaság, jött az energiaválság. ,,Ezt a válságot is magunk mögött tudhatjuk, időközben azonban beköszöntöttek az extrém magas forintkamatok, ami nagymértékben visszaveti a belső keresletet, így a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan zuhan. Ez a része a gazdaságnak most nagyon nincsen jó állapotban.” – állapította meg az EXIM Magyarország vezérigazgatója, hozzátéve, hogy úgy látják: ez a probléma még jó néhány hónapig velünk marad. Mindennek ellenére azt gondolja, a magyar kkv-szektor ellenálló képessége várakozáson felül alakult, talán ennek is tudható be, hogy lényegében alig látni megugrást a vállalati banki nem fizetésekben.

A Balkán és Közép-Ázsia lehet a magyar cégek terjeszkedésének színtere

Az elmúlt egy évben a válság kezelése volt az Eximbank fókuszában, kevésbé a kifektetés ösztönzése, ennek ellenére dolgoznak egy kifektető magyar vállalatokat támogató hitelprogramon. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy magyar cég multivá váljon, végig kell mennie az egyes lépcsőfokokon, először Magyarországon kell sikeresnek lennie, és ha akkorára tud nőni, hogy a magyar piac már kicsi lesz számára, jöhetnek a külpiacok. Bár Kisgergely szerint továbbra is a fő célpiacot a magyar kkv-k számára az unió jelenti, terjeszkedési lehetőségként ott van a Balkán és Közép-Ázsia, ahol a kockázatok ellenére egy gyors növekedés biztosítható, amit érdemes kihasználniuk a cégeknek. A Balkánnal kapcsolatban az a várakozás, hogy előbb-utóbb be fognak lépni az EU-ba, tehát ha ott időben foglalunk pozíciót, az a későbbiekben nagyon jól tud kamatozni. Közép-Ázsia ugyancsak egy nagyon erősen fejlődő térség, ahol ráadásul jó üzleti kapcsolatokat ápol a kormány, és emiatt egyre több magyar cég telepedik meg.

„Nagy téttel fogadtunk arra, hogy a jövő az elektromos autózásban van”

Az EXIM Magyarország vezérigazgatója arról is beszélt, hogy nagy a kitettségünk a nyugat-európai, főleg német ipar felé, amiben az elmúlt időszakban számottevő változást nem tapasztaltak. Ahol viszont változás látszódik, az a beáramló működő tőke. Az angolszász országok helyett egyre inkább az ázsiai országokból érkezik működő tőke hazánkba, ami egyfajta diverzifikációt is jelent Magyarország számára. ,,Nagy téttel fogadtunk arra, hogy a jövő az elektromos autózásban van” – mondta, hozzátéve, hogy emiatt épülnek ki kapacitások Magyarországon, így most a kínai akkumulátortechnológia találkozik a nyugat-európai elektromosmotor-gyártással. Szerinte ebből egy jövőtálló gazdasági szerkezet fog kialakulni, még ha a blokkosodó világgazdaság kockázatokat is jelent a számunkra.