BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szponzor logó
Szponzorált tartalom
Philip Morris Magyarország Kft.

Ötkarikás mítoszok – lehet egy olimpia füstmentes? (x)

Minden tömegrendezvénynek mérhető karbonlábnyoma van, de nem mindegy, hogy mekkora, és hogy mit tesznek a csökkentéséért. Milyen tévhitek kapcsolódnak az olimpiai játékokhoz, és érdemes-e a tények helyett a mítoszokra hagyatkozni, ha döntéseket kell hoznunk az ártalomcsökkentett jövő érdekében?
Fotó: Shutterstock

A párizsi játékok szervezői ígéretet tettek a környezeti hatások minimalizálására. Vajon sikerül nekik?

Tévhit: Az olimpiák elkerülhetetlenül súlyosbítják a klímaválságot.

Valóság: A párizsi olimpián a felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást a 2012-es londoni és 2016-os riói játékokhoz képest. A változást nagyrészt a megújuló energiával, az alacsony szénlábnyommal felépíthető és elbontható mobil lelátókkal, valamint az olimpiai falu lakásokként hasznosuló energiahatékony épületeivel érik el. 

 

Tévhit:  Füstmentes olimpia nem létezik.

Valóság: Az olimpiák történetében az 1988-as téli játékokon jelent meg először a füstmentesség törekvése, a párizsi rendezvény pedig teljes egészében füstmentes lesz. Érdekesség, hogy az olimpiai lángot egy ideje már újra a régi görögöktől ellesett zöld megoldással, a Nap sugaraival gyújtják meg.

Mint a példák mutatják, az ártalomcsökkentés lehetősége még a világ egyik legnagyobb tömegrendezvényén is adott. A többi az egyéni döntéseken múlik – ugyanúgy, mint a dohányzás és a füstmentes technológiák esetében. 

 

Tévhit: A füstmentes termékek aeroszolja is tartalmaz kátrányt.

Valóság: Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használata során nincs égés, nincs füst, nem keletkezik kátrány. A káros anyagok száma lényegesen alacsonyabb a füstmentes alternatívák aeroszoljában, mint a cigarettafüstben, azonban a káros anyagoktól kizárólag a leszokással szabadulhatunk meg teljes mértékben. Az egészségünk és a környezetünk egészsége érdekében a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket. 

 

Tévhit: A nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos legtöbb egészségügyi ártalomért. 

Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések fő okozója az égés során keletkező füst. A füstmentes termékek esetében nincs égés, így füst sem keletkezik. Azonban a nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, számos negatív hatása ismert, például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre. 

Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Ma már léteznek olyan füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak.*

Kényelmes a mítoszokra támaszkodni, de az egészségünkről szóló döntéseket csak a tények alapján érdemes meghozni.

* Abban az esetben, ha a cigarettázást párhuzamosan sem folytatják. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, függőséget okoznak.

 

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.