Nyugdíjemelés, állampapírok, Krími híd – heti összefoglaló

A nyugdíjak év eleji 15 százalékos emelése nem bírta felvenni a versenyt az inflációval, ezért hamarosan további emelés jöhet, csökkent a 2027/B jelű, kifejezetten népszerű állampapír hozama, utánpótlás nélkül maradhatnak az orosz csapatok a Krím félszigeten és a lottózók jövőbeli sorsa érdekelték leginkább olvasóinkat a héten.

Akár háromszázalékos nyugdíjemelés is jöhet az év második felében

Bár tavaly már nyáron döntés született az elszabaduló infláció miatt a nyugdíjkorrekcióról, idén a drágulás ütemének egyre gyorsuló mérséklődése miatt hasonló döntés inkább csak szeptemberben várható. Mivel az idei átlagos éves infláció mértéke még kérdéses, a nyugdíjemelés nagysága sem ismert még. A Magyar Nemzeti Bank mindenesetre júniusban 16,5–18,5 százalék közé várja a fogyasztói árak emelkedésének éves átlagos szintjét, míg a piaci elemzők még ennél is nagyobb, 18-19 százalékos éves átlagos drágulásra számítanak.

Mivel a nyugdíjak már az év elején 15 százalékkal emelkedtek, nagyjából 3 százalékos visszamenőleges emelésre lehet számítani. Ez a 210 ezer forintos átlagnyugdíj esetében 6300 forint lehet, októberben a visszamenőleges emeléssel kombinálva akár 69 ezer forint is összejöhet átlagosan.

Be kell érni kevesebbel: nagyot esik a népszerű magyar állampapír kamata

Az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor nem kifejezetten lakossági piacra szállt állampapír, a 2027/B kamatszintjének változásáról szólt e heti második legolvasottabb cikkünk. A negyedéves kuponnal rendelkező papír hozama ugyanis a 3 hónapos budapesti bankközi kamathoz (Bubor) van kötve, így a kötvény korábbi, kiugró 16,29 százalékos kamatát a még mindig elég vonzó 15,02 százalék váltja.

A 2027/B jelet viselő állampapír hozama a változással a hosszabb futamidejű PMÁP-é alá süllyed. A kötvényből 1154 milliárd forintnyi a befektetőknél lévő állomány. A papírral elérhető hozam ráadásul várhatóan tovább csökken a következő kamatperiódusok idején, mivel a jegybanki alapkamat is várhatóan mérséklődik, ami a Bubor szintjére is hatással van.

Ukrajna drónesőt zúdított a Krím félszigetre a Krími híd felrobbantása után

Egy nappal azután, hogy egy dróntámadásban súlyosan megrongálódott a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd, Ukrajna majdnem 30 drónnal támadta meg a félszigetet – írják ukrán és orosz források.

Az ukrán erők fokozzák a nyomást a Krím félszigeten állomásozó orosz csapatok ellen, így a stratégiai fontosságú híd elleni támadás után további célpontokat is támadtak a félszigeten kedden. Az oroszok sem voltak azonban tétlenek, a híd megrongálása után Odesszát és Mikolajivot vették célba.

Ukrán támadás érte a Krími hidat, civilek vesztették életüket

Az ukrán hadsereg dróncsapást mért az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő Krími hídra. Ukrán források szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Haditengerészet közösen követte el az orosz utánpótlást alaposan megnehezítő támadást. Ugyanakkor Kijev hivatalosan nem ismerte el a támadást.

A támadásban a híd erősen megrongálódott, két civil életét vesztette. Egy kislányt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.

Bejelentést tett a Szerencsejáték Zrt. elnöke: kiderült, mi lesz a lottózókkal

A koronavírus-járvány alatti lezárások ellenére továbbra is a lottózókban kötik a legtöbb sportfogadást a Szerencsejáték Zrt. ügyfelei a cég vezérigazgatója, Mager Andrea szerint, aki arról is beszélt, hogy a társaság jövőre új lottóterméket vezet be, ami napi játék lesz.

A vezérigazgató szerint ez azt üzeni, hogy továbbra is érték a lottózók hálózata, éppen ezért továbbfejlesztik és bővítik a kiskereskedelmi értékesítésüket. Mager elmondta azt is, hogy 2024-ben a vállalat árbevétele akár az ezermilliárd forintot is átlépheti.