Egyre kevesebb az üres telek a fővárosban

Nagyon kevés az üres telek a budapesti kerületekben, egy-kettő akad még, de főleg az jellemző, hogy házak bontásával húznak fel új ingatlanokat a beruházók. Ők viszont nem családok, hanem befektetők, akik Budán társasházakat, a külső pesti kerületekben főleg ikerházakat építenek. Ma már legfeljebb az agglomerációban próbálkozhat, aki családi házat akar építeni – írja közleményében a Balla Ingatlan.

Elfogytak az üres telkek

Miközben a XIV. kerületben gyakorlatilag nincsenek eladó telkek, addig a XVI. kerületben valamivel több akad, de ott is elsősorban olyanok, melyeken bontandó házak állnak. Ugyanez a helyzet a mellette fekvő XV., illetve IV. kerületben, valamint a dél-pesti XVIII. kerületben is, ahol leginkább csak a kerület legszélén találni még üres telket. Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi szakmai vezetője szerint

jellemzően öreg, rossz állapotú, bontandó házakat vesznek meg most telekként az érdeklődők.

Ezeknél azonban a bontási költséggel is számolni kell, ami 3-5 millió forint – hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ez tehát hozzáadódik az ingatlan eladási árához, mely a XVI. kerületben jellemzően 30 millió forintnál indul és 40-45 millió forintig tart.

A XV. és a XVIII. kerületben 25 millió forintba kerül a legolcsóbb telek, a IV. kerületben pedig 30 milliónál kezdődnek az árak. Észak-Pesten az átlag valahol 30-50 millió forint között mozog, de a központibb részek felé tartva a 100 millió forintos árak sem ritkák – tette hozzá Balla Frigyes.

Budai árak

Ha átnézünk Budára, annak is inkább az északi részére, akkor nagyon hasonló helyzetet látunk. A II., XII. kerületekben ugyan kevés az üres telek, de azért a külső részeken még akad néhány

– jelezte Nagy Andrea, a Balla Ingatlan Bel-Budai és Észak-Budai irodáinak szakmai vezetője. Itt is az a jellemző, hogy meglévő családi házakat bontanak le vagy építenek át teljesen a kivitelezők.

A III. kerületben valamivel nagyobb telek-kínálattal találkozhatunk, ugyanakkor itt sem beszélhetünk bőséges választékról, ráadásul sok olyan telek található most a piacon, melyeknek rosszak az adottságai – hívta fel a figyelmet a szakértő. Például osztatlan közös tulajdonról, nyeles vagy nadrágszíj telekről van szó, esetleg nincs odavezetve még valamennyi közmű. Egy ilyen gyengébb paraméterekkel rendelkező telket már meg lehet kapni akár 30 millió forintért is a III. kerületben vagy a II/a-ban, de az elfogadható, átlagos adottságú telkek ára 40-60 millió forintnál kezdődik. És innen emelkednek az árak egészen a XII. kerületi 400-500 milliós összegekig.

Az agglomerációban akad még telek, de az nem annyira vonzó

A XVI. vagy a XVIII. kerület mögött fekvő agglomeráció, Csömör, Kistarcsa, Kerepes, Gyál, Vecsés, Üllő esetében viszont lényegesen nagyobb a telek-kínálat. Az árak is jóval kedvezőbbek: a dél-pesti agglomerációban 15 millió forintért már hozzájuthatunk egy-egy építési ingatlanhoz, de ugyanez a helyzet a délkeleti agglomerációs részeken is.

Sebestyén Tamás szerint azonban az alacsonyabb árak ellenére nem kapkodnak annyira az itt található telkekért a vevők, aminek szerinte az az oka, hogy még mindig Budapest vonzó elsősorban az emberek számára, bár az is érezhető, hogy sokan a túl magas árak miatt kiszorulnak az agglomerációba.

Nem családok építkeznek, hanem befektetők

Jellemző ugyanakkor, hogy a telkek egyrészt nem családi házak építése céljából kelnek el, másrészt nem családok a vevők. A telkeket befektetők veszik meg, akik figyelembe véve a kerület helyi építésügyi előírásait, elsősorban ikerházakat vagy társasházakat építenek – magyarázta Balla Frigyes. Igaz ez a pesti és a budai kerületekre is, inkább csak az agglomerációban fordul elő, hogy egy-egy család maga vág bele egy építkezésbe.

Nekik persze most szembe kell nézni azzal, hogy nem találnak kivitelezőt.

A befektetők számára viszont nem okoznak gondot a szűkös kivitelezői kapacitások, hiszen az a vállalkozó, aki megveszi a telket, egyben a ház építője is. Rácz Gyula László szerint a családok ezért jobbára csak akkor vágnak bele építkezésbe, ha maguk is az építőiparban dolgoznak. Szerinte ma már mindenki tisztában van a munkaerőhiánnyal és az építőipari árak emelkedésével, így inkább meg sem kockáztatnak egy építkezést.