Aranyat érnek a lakáspiaci slágerek

Új budapesti híd, új budapesti diákváros, atlétikai stadion, Óbudától Kelenföldig közlekedő 1-es villamos, megújuló és új intézményekkel benépesülő Városliget és több új, magánerőből épülő városnegyed határozza meg Budapest jövőképét. A gigantikus városfejlesztési projektek környékére a tervek miatt is kiemelt figyelem irányul:

vajon tudnak-e ebből a környékbeli ingatlantulajdonosok profitálni? A legnagyobb volumenű komplex, új városfejlesztési projekt, a Déli Városkapu, amely az egykori Nagyvásártelep és a Kvassay-zsilip környékét foglalja magába, lakáspiaci szempontból egyelőre nem értékelhető változást hozhat.

A gyakorlatilag a semmibe épülő, barnamezős beruházással készülő 12 ezer férőhelyes kollégiumi negyed, az atlétikai stadion, valamint az új Duna-híd vonzáskörzetében még nem látható, hogy milyen ármozgásokat okoz majd a bejelentett tervek megvalósulása. Nem úgy a Városliget környékén például, ahol az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György úti kínálati lakásárak immár masszívan és messze meghaladják a budapesti átlagot.

A rendkívül dinamikus budapesti lakásár-emelkedés nem keveseket szédített meg az eladói oldalon. Mint az Ingatlan.com átfogó hirdetési adatbázisából kiderül, merész próbálkozásokra folyamatosan van példa, helyenként a környékbeli átlagot is messze meghaladó magasságokban megadott árakat is látni. Az Ingatlan.com a Világgazdaság számára összeállította a legnagyobb ütemben dráguló városrészek listáját, amelyet az I. kerületi Tabán vezet, ahol a négy évvel ezelőtti szinthez képest mostanra szinte megháromszorozódtak az árak, a drágulás elképesztő mértékű, 190 százalékos 2015-höz képest. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette:

jól elkülöníthetően vannak olyan magas presztízsű bel-budai városrészek – a Tabán, Szemlőhegy, Gellérthegy, Krisztinaváros, Víziváros, Zöldmál –, ahol maga a lokáció volt a garancia arra, hogy az átlagosnál jobban emelkedjenek az ingatlanárak.

És vannak központi fekvésű városrészek – mint Erzsébet-, József- és Terézváros –, ahol a városközpont felértékelődése, a rövid távú lakáskiadás üzleti potenciálja miatt volt az átlagot meghaladó a drágulás. Ezek a városrészek élen járnak a négy év alatt bekövetkezett drágulás szempontjából, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezekben a városrészekben két és félszeresére, sőt háromszorosára nőttek az árak, amiben a befektetők is nagyon komoly szerepet játszottak.

Balogh László elmondta, hogy a nagy volumenű drágulás hatására rengeteg lakás cserélt gazdát az utóbbi néhány évben, ezeknek a lakásoknak az eredeti tulajdonosai tipikusan azok, akik egy-két kerülettel kijjebb költözve változtattak a lakhatási helyzetükön, mert most nagyobb, jobb állapotú vagy más típusú ingatlant, például sorházat, családi házat tudtak vásárolni.

Szintén a top tízben találhatók azok a városrészek, amelyek az átlagosnál nagyobb ütemben drágultak, és ehhez az adott városrészben végbemenő fejlesztések szolgáltatták a muníciót. Ilyen városrészek vannak jellemzően Angyalföldön, a Ferencvárosban és Lágymányoson, ahol nemcsak rengeteg új lakás épül, átalakítva az egész városrészt, hanem egyéb önkormányzati vagy állami fejlesztéseknek is teret adnak, vagy arra kijelölt területeket foglalnak magukban. Idesorolható az új Duna-híd vagy éppen a semmiből kinövő új városnegyed, a Kopaszi-gát mellett épülő BudaPart környéke is.

Szintén érdemes kiemelni azokat a peremkerületi városrészeket, amelyek az utóbbi időben nagymértékben felértékelődtek, mint Újpalota, a József Attila-lakótelep és Kőbánya. Ezek vonzereje a városrészben található ingatlanok rendkívül kedvező ár-érték arányában mutatkozik meg. Annak ellenére, hogy itt legalább duplájára emelkedtek az árak négy év alatt, még így is Budapest egyik legolcsóbb városrészeinek számítanak.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható