Nem várt fordulatokat vehet az ingatlanpiac a járvány miatt

Már év elején, még a koronavírus előtti előrejelzéseinkben tovább lassuló áremelkedést vetítettünk előre a 2020-as évre. Ugyanakkor az elmúlt hetekben világméretűvé eszkalálódott járványhelyzet, illetve annak – egyelőre kiszámíthatatlan időtávú – negatív gazdasági következményei miatt, a drasztikusan visszaeső forgalom, és a bizonytalan helyzet következtében már árcsökkenést várunk.

A 2008-as ingatlanpiaci válság vége, azaz nagyjából 2013 óta hozzászoktunk a látványos lakásár-dráguláshoz, aminek egy időre a koronavírus-járvány vet véget. A piacot nagyon sok tényező befolyásolhatja a következő hónapokban, de érdemes megvizsgálni, melyik országot milyen helyzetben találta a várhatóan globális szintű lakáspiaci lassulás. A valószínű trendforduló kiindulópontjának kitűzéséhez az Eurostat 2019. IV. negyedéves friss lakásár-indexe jó támpontot ad.

27 ország közül 15 esetében még árnövekedést mutat a tavalyi utolsó negyedév adata, a legnagyobb arányút – 2,9 százalékosat – Észtországban.

A 15 ország közül Csehországban és Németországban immár megszakítás nélkül 24 negyedéve, azaz kereken hatodik éve tart a lakásárak emelkedése.

Ezen időszak alatt Csehországban 42, Németországban 33 százalékos reál drágulás ment végbe. Hollandia emelkedik még ki, ahol négy és fél éve tart a drágulás, és – a látszólag önkényesen meghúzott, de hazánk mellett sok más országban is lokális ármélypontot jelentő – 2013-as év negyedik negyedévéhez képest összességében 32 százalékos eddig a lakásár-emelkedés.

Ugyanakkor több olyan ország is van, ahol az elmúlt negyedévek lakásár-indexe igen hektikusan alakult, pl. Szlovákiában és az Egyesült Királyságban néhány negyedévente növekedést csökkenés követett, trendszerű mozgásokról itt tehát nem beszélhetünk.

10 olyan ország van, ahol 2019. IV. negyedévében árcsökkenést látunk a harmadik negyedévhez képest, amikor viszont még drágulást mutatott a statisztika. Ezek közül azonban csak Portugália az, ahol a tavalyi év utolsó három hónapjában hosszabb, konkrétan

19 negyedéven át húzódó, folyamatos árnövekedési tendencia szakadt meg. Itt 2013. negyedik negyedévéhez képest mostanra reál értéken 42 százalékkal drágább az árszínvonal. Egyelőre nem tudni, hogy ezen ország-csoportból (többek között még ide

tartozik Franciaország, Írország, Spanyolország, Románia és Olaszország) hol milyen tartós lesz az árcsökkenés, illetve eleve, hogy tendenciáról beszélhetünk-e ezek esetében. Ezen országok közül Írország produkálta az elmúlt hat év legmeredekebb, 56 százalékos

drágulását, valamint még Litvánia emelkedik ki 33 százalékkal.

A még 2019 legvégén is dráguló, illetve akkor már csökkenő árszintű országok mellett a harmadik csoportba csak Magyarország és Ciprus tartozik.

Ebben a két országban immár fél éve, azaz két negyedéve tart az árcsökkenés háromhavi összevetésben. Bár tendenciát még ez sem jelent, azt valószínűsíthetjük, hogy a negatív előjel (és nem csak ennél a két országnál) tartósabb lesz. Hazánk a 2019 nyaráig tartó drágulás 22 negyedévig tartó hosszát tekintve a dobogó harmadik fokán áll jelenleg, míg a 2013. negyedik negyedévi ármélyponttól a tavalyi év végéig mért összesen 78 százalékos reál drágulásban messze verjük az európai mezőnyt. Ha innen, egyszerűen „optikailag” nézzük, azt mondhatjuk, nálunk van a legtágabb tere a koronavírus okozta ár-konszolidációnak. Hogy ez a gyakorlatban mekkora mértékben realizálódik, az viszont a következő hónapok, negyedévek egyik legizgalmasabb, ám egyelőre homályban maradó kérdése.