Menő lesz felújított házban lakni és dolgozni – nem lesz olcsóbb, de fenntartható

Rendkívüli hatások érték az építőipart és az ingatlanpiaci szereplőket a legutóbb 2021-ben bemutatott KPMG-kutatás óta eltelt két évben. A  jelenlegi gazdasági és geopolitikai történések között igazi kihívás a folyamatok előrelátó tervezése – ezzel a felütéssel indult a KPMG Global Construction Survey 2023-as kutatásának bemutatója.

A nemzetközi felmérés eredménye szerint a többség optimista, a válaszadók kétharmada szerint  jó irányba mennek a dolgok, az építési cégek jól reagálnak a történésekre. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy mi építünk és hogyan, ez a legfontosabb üzenet most a megrendelők és a tervezők, kivitelezők felé. A karbonkibocsátás, illetve az üvegházhatásúgáz-kibocsátás közel feléért az építőannyagok előllítása és az építés tevékenység a felelős, az ESG-szempontok szükségszerűen előtérbe kerülnek.

A hazai építőipari szereplők helyzetét nagyban megnehezíti, hogy hiányzik az építőipar általános stratégiája a különböző időtávokra.

Ma nincs közös kutatóközpontja, jövőkutatása a magyar építőiparnak, nincsenek közös fejlesztések az oktatásban, egyedi erőfeszítések vannak leginkább. A cégek nem tudják, hogy 5-10 éves távlatban hová akarnak eljutni, mindenki saját stratégiát próbál alkotni, a jövőképhez  azonban hiányzik az állami építőipari stratégia.

Napi szinten okoz problémát a sok bizonytalanság, a piaci turbulencia, a beszállítói láncolatok zavarai, a költségnövekedés, a források korlátozottsága, a Covid és az egyéb globális válságtényezők. De nem csak a magyar építőipar van nehéz helyzetben. A kereslet visszaesése, a finanszírozási költségek emelkedése és az növekvő költségszint globális jelenség. A KPMG a világ legnagyobb építőipari cégeinek bevonásával készült kutatásában a válaszadók fele mondta, hogy a projektjeik egy része nem akkor és annyiért készül el, ahogyan azt előzetesen kalkulálták. A megoldás a fentiek elkerülésére a kockázatelemzés, a jobb tervezés, amit a megkérdezettek 83 százaléka hiányol. 

A kutatás ismertetése alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen a KPMG ingatlan-tanácsadásért felelős vezetője, Dános Pál meghívására az építési piac meghatározó hazai szereplői, kivitelező, fejlesztő, tervező és tanácsadó cégek vezetői is részt vettek. 

Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, meglepte, mennyit romlott a projektek időben való befejezésének aránya. Tapasztalatai szerint nagyon rugalmas tervezésre van szükség, és olyan kiviteli tervekre, amelyekhez a különböző technológiákat hozzá lehet illeszteni. 

– mondta Báthory Balázs, aki szerint a kulcsszó a rugalmasság és a stratégia. A Market 4-5 éve megcélozta, hogy 20 százaléknál soha ne legyen több az állami beruházási arány, és eldöntötték, hogy lakóingatlant csak maguknak építenek. Akkor az ipari-logisztikai beruházások fejlődését vetítették előre, a fejlesztéseket is erre fókuszálták. Akkor 25, ma 50 százalék felett van az ipari-logisztikai beruházások aránya – jelezte a cégvezető.

A KPMG nemzetközi felmérése szerint a vállalatvezetők 35 százalék szerint lényeges hatása van az állami beavatkozásnak erre az iparági szegmensre , 43 százalék szerint pedig van valamilyen hatása. A magyar építőipar  a 2022-ben elhalasztott 2100 milliárd forint állami építőipari beruházással néz szembe, ami a tavalyi éves építőipari termelés 30 százalékát teszi ki.

Az idén az elmúlt 10 év legkevesebb induló projektjét regisztrálták. Várhatóan a lakásépítés a 2016-os szintre esik vissza, az irodalépítési aktivitást totális bizonytalanság jellemzi. 

 – sorolta Dános Pál.

 – szögezték le a cégvezetők.

A jelentős környezetterheléssel járó építőanyag-gyártás és az építési beruházások helyett előtérbe kerül a retrofit, a régi épületek megőrzése értékké válik. A jelentős ingatlanportfóliót üzemeltető CPI Property Group igazgatója, Gereben Mátyás szerint ebbe az irányba mozdulhat el elsőként az irodapiac, Skandináviában már nem trendi az új iroda. A felújítások meglepően költségesek, jellemzően drágábbak, mint újat építeni. 

Ennek ellenére a fenntarthatóság jegyében a bérlőknek és az üzemeltetőknek már most erős jelzéseket kell küldeniük a tervezőknek és a kivitelezőknek, hogy ma már nem betont és szobákat adnak bérbe az üzemeltetők, hanem flexibilitást, közösséget, gondolatot – hangsúlyozta Gereben Mátyás.

A világgazdaság egészéhez hasonlóan az építőipar is egy óriási átalakulás első fázisában, egy új rend kialakulásának kezdetén van, amikor a felújítási igények dominálhatnak Tóth Attila, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elnöke szerint.

 – mondta Tóth Attila.

Érdekes időszak lesz, a munka mennyisége csökken, a hangsúly áthelyeződik az ipari szegmensbe. De nem minden mindennel kompatibilis, egy előre gyártó üzem nem tud mit kezdeni a lakásfelújítással. 

Az elmúlt években a fenntarthatósági követelmények halasztott bevezetése miatt legalább százezer olyan lakás épült, ami a következő 50 évben pluszteherként velünk lesz – hangzott el a fenntarthatósági kérdések kapcsán.

 A finanszírozási oldalon hatékony eszközök (zöldkötvények, kedvezőbb hitelek) ösztönzik a beruházókat az ESG-szempontok érvényesítésére, de a vevők és a bérlők továbbra is csak azt akarják megfizetni, amiből költségelőnyük származik, kiélezett gazdasági helyzetben ritkán térülnek meg az erre fordított költségek.

– mutatott rá Dános Pál.

Érzékenyítésre, az épület használóinak edukációjára van szükség – hívta fel a figyelmet a megrendelői igények erősítése felől megközelítve a kérdést Kelemen Csaba, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója.