Az építőipar rendelésállománya kritikus szintre apadt

A szakma várakozásai szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem jut majd elegendő munkához az év hátralevő részében. Ahhoz, hogy az építési vállalkozások a piacon tudjanak maradni, többségüknél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával – közölte az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége). Majd hozzátette: az ágazat szereplői a szakmunkásokat és a mérnököket azonban mindenképp szeretnék megtartani, amihez megbízásokra, munkalehetőségre van szükség.

„Az állami megrendelések ismert, mintegy 3000 milliárd forintos nagyságrendű visszafogása, a lakásépítés és -felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezőikapacitás-használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit” – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Mint az elnök jelezte, az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az ÉVOSZ az egyenletes költekezést szorgalmazza. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének.

Koji László szerint az állami építési beruházások kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tízéves állami beruházási program meghatározásában.

Magyarországot nem érintik az uniós beruházások

Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. További energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek modernizálását, a regionális vízgazdálkodást és a termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza a szakmai szövetség.

Az ágazat szereplői számos témában várnak előrelépést

Az ÉVOSZ ezek közé sorolja:

• Paks II. érdemi elindítását, kivitelezését,
• az országos lakóingatlan-felújítási programot,
• a bérlakásépítési programot,
• az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programját,
• a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúra-fejlesztő programot,
• a 160 kilométer/óra sebességű vasútvonalak programját,
• a szennyvíztisztító rendszerek rekonstrukcióját,
• az intermodális logisztikai központok továbbfejlesztését,
• a mezőgazdasági öntözőhálózatok és vízgazdálkodási rendszerek fejlesztését,
• a környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítését.

A lakásépítők a CSOK aktualizására várnak

A lakásépítés és -felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak – derül ki az ÉVOSZ véleményösszegzéséből.

Az ÉVOSZ jelzi, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. „Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában.”

„Az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenniük, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepük van a foglalkoztatottak köreiben” – fűzte hozzá az ÉVOSZ elnöke.