késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kimozdultak a lakásárak a holtpontról, Debrecen belehúzott
Kimozdult a tavalyi holtpontról az ingatlanpiac, erre utal a kereslet és az árak alakulása – közölte az Ingatlan.com a februári lakásárindexére alapozva.
Februárban 2,6 százalékos éves drágulást mutat, havi szinten pedig 1,5 százalékos volt az áremelkedés az országos Ingatlan.com lakásárindex szerint.
Az éves drágulás üteme a nyugat-magyarországi régióban volt a legnagyobb mértékű,
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében ugyanis átlagosan 8,1 százalékkal nőttek az árak
tavaly februárhoz képest.
Budapesten az országos árindexhez hasonlóan 2,6 százalékos volt az éves áremelkedés üteme
– mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Januárhoz képest mennyivel nőttek az árak?
A budapesti havi drágulás üteme februárban 0,6 százalékra lassult a januári 1,8 százalékról.
Januárhoz viszonyítva az észak-magyarországi régióban volt a legnagyobb az áremelkedés, elérte a 4 százalékot. Ez azonban nem kiugró drágulás, hanem korrekció, mert a lakásárak most ugyanott vannak, ahol tavaly márciusban – értékelt az Ingatlan.com szakértője.
Az év első hónapjaira általában jellemző az ingatlanárak emelkedése, a nagy kérdés, hogy kitart-e a lendület 2024 hátralévő hónapjaiban is – fogalmazott Balogh László.
Lehet lakásárrobbanás idén?
Idén lassú és enyhe áremelkedésre számítanak a lakáspiacon, az erős és robbanásszerű drágulást egyelőre kizártnak tartja az Ingatlan.com szakértője. Lehetnek lokációk, térségek, ahol az országos átlagnál nagyobb növekedés lesz mind az árakban, mind pedig az adásvételekben.
Összességében a lakáspiaci forgalomban várható komolyabb, 20-25 százalékos bővülés, ami 125-130 ezer adásvételt jelenthet 2024-ben.
Óriási különbségek a lakásárakban
Március első hetére Budapesten az átlagos négyzetméterár 922 ezer forint lett a használt lakások piacán.
Megfizethető lakásokat keresnek a vevők, ezért nem lőttek ki az árakMarkánsan megmutatkozott a CSOK-os kapuzárási pánik a lakáspiaci mutatókban, ugyanis míg az első három negyedévben 48 százalékkal kevesebb támogatási szerződést kötöttek, az utolsó három hónapban 12 százalékos éves többlet keletkezett a lehetőséget még kihasználni igyekvők révén. Az év végi jelentős felfutás megágyazott az idei év lendületének is. Idén Budapesten 24 százalékkal nőtt az eladó házak és 17 százalékkal az eladó lakások iránti kereslet az Ingatlan.com adatai szerint. |
Az V. kerület a legdrágább 1,57 milliós négyzetméterárral, a második az I., a harmadik pedig a II. kerület 1,37, illetve 1,27 milliós összeggel. A legolcsóbb kerület a XXI. a maga 695 ezer forintos árával. Utána következik XX. és a XXIII. kerület 696 ezer és 720 ezer forinttal.
A vármegyeszékhelyek toplistáját továbbra is Debrecen, Veszprém és Győr vezeti, sorrendben 785 ezer, 766 ezer és 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Szegeden, Székesfehérváron, Kecskeméten, Tatabányán és Szolnokon 453–713 ezer forint a jellemző.
A legolcsóbb vármegyeszékhelyeken közel harmadakkora árakkal találkozhatnak a vevők,
mint a legdrágábbakban. Ezek közé tartozik Salgótarján, Miskolc és Békéscsaba, ahol március elején 277–425 ezer forintért kínálták a tulajdonosok a használt lakások négyzetméterét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.