Ezekben az országokban nőttek leginkább a lakhatási költségek
Az Európai Parlament 2022-es őszi Eurobarométere szerint az európaiak több mint 90 százalékának az emelkedő lakhatási költségek jelentik a legnagyobb gondot. A háztartások mindennapi szükségleteinek – például élelmiszer, lakhatás (lakbér), ruházat, energia, egészségügy és közlekedés – fedezése arányában többe kerül az egyéb árucikkekhez és szolgáltatásokhoz képest.
Az európai háztartások a kiadásaik 24,1 százalékát lakhatásra és rezsire (vízre, áramra, gázra és más tüzelőanyagokra) költötték 2022-ben az Eurostat adatai szerint. Ez teszi ki az összes kiadás legnagyobb hányadát, amit 13,6 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok, majd 12,5 százalékkal a szállítási költségek követtek. Ezen kategóriák rangsora két évtizede változatlan, azonban a részesedéseik az összköltésben változtak.
A legjelentősebb változás a lakhatási és rezsikiadásokban történt, ezek összesen 21,1 százalékról 24,1 százalékra emelkedtek 2002-ről 2022-re.
A növekedést főként a lakásárak és az energiaköltségek inflációja okozta.
A lakhatási költségek alapvetően meghatározzák a háztartások költését
Ugyan az egészségügyi kiadások 22 százalékos növekedése jelentősebb, a lakhatási és rezsiköltségek 14 százalékos emelkedését mégis erőteljesebben érzik a háztartások, mivel ez utóbbi nagyobb tétel az összkiadásban.
A 2002 és 2022 között vizsgált időszakban 2020-ban volt a legmagasabb, 25,6 százalék a lakhatási költségek részaránya a háztartások teljes kiadásában. Európa ekkor zárkózott be a Covid–19-járvány miatt, az emberek ebben az évben a megszokottnál többet tartózkodtak az otthonukban. Habár a pandémia enyhülésével ez a részarány csökkenésnek indult
a lakhatási és rezsivel kapcsolatos kiadások tendenciózusan nőttek az elmúlt két évtizedben Európa-szerte.
Néhány országban jelentős volt a növekedés, míg több kelet-európai országban, Svédországban és az Egyesült Királyságban azonban csökkent ez a részarány. A legjelentősebb esés Romániában volt, ahol 4,1 százalékponttal esett a lakhatásra és rezsire fordított kiadás részesedése.
Mely európai országok költik a legtöbbet lakhatásra és rezsire?
A lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások a háztartások összes kiadásának függvényében jelentősen eltérnek Európában.
A listát Szlovákia vezette 2022-ben, ahol a háztartások a kiadásaik több mint 30 százalékát fordították ezekre, míg Finnországban 29,6 százalékát, Dániában pedig 29,1 százalékát.
A 36 országot tartalmazó lista másik végén dél-európai országok állnak: Montenegróban 11,6 százalékot, Törökországban 12,4 százalékot, Albániában pedig 12,5 százalékot tett ki a lakhatásra és rezsire fordított összegek részaránya egy átlagos háztartás költéseiből.
A magyar háztartások az Európai Unió 24,1 százalékos átlagától valamennyivel lemaradva, a kiadásaik 22,6 százalékát költötték lakhatásra és rezsire 2022-ben, amivel a lista közepén helyezkedik el.
Ha a 2002–2022 közötti időszakban történt változást vizsgáljuk, hazánk koránt sem áll jól. Ebben az időszakban míg az Európai Unió átlagában a lakhatási és rezsiköltségek 3 százalékponttal nőttek a korábbiakhoz képest, addig a magyaroké 4,6 százalékot, amivel 8. a sorban. Ezt a listát Írország vezeti 7,1 százalékkal, majd Spanyolország 6,3 százalékkal és Olaszország 5,4 százalékkal követi.
A lakhatási költségek az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtják a leginkább
A megfizethető lakhatásról szóló, nemrégiben megjelent OECD-jelentés kiemeli, hogy a lakhatási költségek nagy pénzügyi terhet róhatnak a háztartásokra, különösen az alacsonyabb jövedelműekre.
A lakhatási költségek riasztóan magas Európa vezető gazdaságaiban. Két éve az Egyesült Királyságban az alacsony jövedelmű bérlők 49 százaléka a fizetésük több mint 40 százalékát költötték lakbérre. Franciaországban ez 32 százalék, Olaszországban pedig 28 százalék volt – jegyezte meg az Euronews.
A magyar főváros az egyik legkevésbé megfizethető főváros az Európai Unióban, amit jól mutat, hogy Budapesten már a nyár közepén ötezer forint volt a négyzetméterenkénti lakbér, és akkor még nem is indult el a hallgatók tanévkezdés előtti rohama.
Nagy Márton: A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztásA nemzetgazdasági miniszter beszélt a magyar gazdaság helyzetéről és a gazdaságpolitika terveiről. Nagy Márton elárulta azt is, hogy mi lehet a fogyasztási puzzle megoldása. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.