A Világgazdaság állásbörzéjén a látogatóknak szóló előadások közt Érsek Koppány fejvadász azzal kezdte: fejvadászra akkor van szükség, ha nehéz megtalálni az adott terület kiváló szakemberét, többek között informatikai szakembereket kutatnak fel ezzel a módszerrel. Az arányokat érzékeltetve: ezer informatikusból választják ki azt a kettőszázat egy év alatt, akiknek állást tudnak kínálni. Az ő esetükben például már nem a munkahelytől való távolság számít, sokkal inkább a fejlesztendő projekt és annak társadalmi hasznossága – a bér pedig hátrébb kerül a rangsorban.
Érsek Koppány hozzátette: a fejvadásznak nem a kiválasztás, hanem az „elcsábítás” a célja, hiszen aktív munkahelyek helyett kell jobb alternatívát kínálni, a felkutatottak jellemzően nem az aktív álláskeresők közül kerülnek ki.
Az önéletrajz írásában szerinte érdemes megtalálni az arany középutat, minden egyes munkahely esetén röviden kitérni a feladatokra, sikerekre, eredményekre – a túl hosszú önéletrajzokat nem is olvassák végig, sokszor el sem. Ugyanígy a motivációs levél létjogosultsága is elveszett már, úgy látják, a munkaadókat már kevéssé érdekli.
Saját szaktudásunkat be tudjuk árazni a piacon, például a Hays salary guide vagy a Reed’s salary guide listái alapján ki lehet indulni a szakmák átlagbéreiből, bérsávjaiból.
Egy fejvadász ismeretsége akkor is jól jöhet, ha valaki nem ilyen módon jut munkához: hasznos tanácsot tudnak adni az önéletrajzírás területén – mondta Érsek Koppány. Látogatói kérdésre azt válaszolta, akár már két-három év múltán is érdemes munkahelyváltáson gondolkodni, ha nincs előrejutási lehetőség.
Fejvadászt akár közvetlenül is megkereshetünk, ha a szóra előugró találatok közül kiválasztjuk a számunkra szimpatikusat. Ők abban is segíthetnek, milyen irányban érdemes keresgélni – zárta gondolatait.
Fodor T. Gábor munkajogász szerint kerülendő a hosszabb magánéleti jellegű bemutatkozás, sőt, a fejvadász vagy a cégek sem kérdezhetnek bizonyos magánjellegű dolgokat az állásinterjú során. Bizonyos kérdésekre meg is tagadhatjuk a válaszadást – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta, kiemelten fontos a munkaszerződés, minimum elolvasni szükséges, és ha bizonytalanok vagyunk, munkajogász segítségét is kérhetjük.
Fizikai dolgozó beírathajta a munkaszerződésbe például, ha éjszaka nem tud/vállalna munkát. Ugyanúgy a munkavégzés helyére is figyelni kell, szintén szükséges feltüntetni, hogy ott végeznénk a munkát, ahol és ahová jelentkeztünk. Az ilyesfajta alkupozícióra a legideálisabb a munkaszerződés aláírásának pillanata.
Gondot jelent még, hogy csupán két szóban határozzák meg a munkakört, ennek gyakran idegen nevet adnak, a régi fogalmak pedig már nem működnek. A munkajogász szerint ezért olykor nehéz kideríteni, mi a pontos feladatkör.
Olyanra is van példa, hogy magyarországi fejvadász külföldi munkavégzésre keres dolgozót. A magyar jog európai összehasonlításba munkáltatóbarát, míg a pihenőidő idehaza a leghosszabb a papírforma szerint. Tisztázandó kérdés még a kollektív szerződés megléte, ami a munkavállaló előnyére és hátrányára is eltérhet, ezt a formát multinacionális cégeknél is alkalmazzák.
A munkakörülményekre szintén rá kell kérdezni
– figyelmeztetett a munkajogász, hozzátéve, hogy egyes munkahelyek versenytilalmi klauzulát is alkalmazhatnak a szerződésben, így könnyen lehet, hogy az adott területen az illető egy ideig nem tud elhelyezkedni.
Gyakorlat lehet még a felmondási idő meghosszabbítása, aminek a veszélye elég egyértelmű, hiszen a leendő munkahely ezt nem biztos, hogy megvárja.
Fodor T. Gábor a próbaidőről szólva kiemelte, mindkét fél indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, a diszkriminációs szabályokat viszont itt is alkalmazni kell. A munkaköri leírást a munkaviszony létesítésétől számítva nyolc napon belül kell átadni.
Egy mondatban összefoglalva a munkajogász úgy látja, a tipikus kérdéseket nem tesszük fel, a szerződést automatikusan írjuk alá. Éppen ezért figyelmeztetett előadásában a körültekintésre.
Esztergályos Patrik párbajtőröző a self branding – a saját kép ápolása – fontosságáról beszélt, aminek a munkakeresésnél is szerepe van. Bár az életben mindig szerencse kell, ezért tenni is szükséges – derült ki az élsportoló szavaiból. Az ő „márkaépítése” egy közösségi profilból indult. Bár úgy tűnhet, a self branding nem jelent megélhetési forrást, főleg, ha nulláról kezdi valaki az építkezést, mert ez esetben akár 5–10 év is lehet, amíg valaki énmárkát tud építeni – végül fontossá válhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.