BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
SZÉCHENYI István

Érettségi: kicsit könnyebb lett a történelem – segíthetett az atlasz, a logikus gondolkodás és a szövegértés

Véget ért a harmadik nagy és kötelező tárgy, a történelem írásbelije is. A múlt hét pénteken a nemzetiségi nyelvvel kezdődő, most hétfőn az irodalommal, kedden a matematikával folytatódó érettségi mai témája, a történelem összességében talán az elmúlt éveknél árnyalatnyival könnyebb feladatsort hozott a szakvélemény szerint. Mostantól a választott tárgyak írásbelijei következnek május 27-ig.

Tartotta a szintet a magyar és a matek érettségije után a történelem is: a szaktanári értékelés alapján megugorható volt a léc.

érettségi
A történelemérettségi vizsgája során sokat segíthetett az atlasz / Fotó: Lehoczky Péter

A középszintű vizsga 180 percig tartott, amely során a vizsgázóknak egy központi feladatsort kellett megoldaniuk. Ennek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges, kifejtendő feladatokból állt. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be.

Az emelt szintű vizsga 240 percig tartott, és két feladatlapból állt: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, illetve szöveges, kifejtendő feladatok. A vizsgázók először az első feladatlapot oldhatták meg, a dolgozatokat 100 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjtötte. 

Nem egyértelmű kérdés a Kádár-korszaknál

A rövid esszé középszinten 100–130, a hosszú 210-260 szavas lehetett, emelt szinten pedig a következő volt a szószámkritérium:

  • a rövid 110-130,
  • a hosszú 240-290,
  • a komplex pedig 290-340 szavas lehetett.

A szaktanári elemzés szerint okozhattak kellemetlenebb perceket a feladatok, de a logikus gondolkodás és a jó szövegértés sokat segíthetett.

20240508-töri-erettsegi-Debrecen-KA_11
Középszinten három, emelt szinten négy óra állt rendelkezésre / Fotó: Kiss Annamarie

Az első szakasz témái között szerepelt többek között a kereszténység elterjedése, az arab terjeszkedés, Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc, a Horthy-, illetve Kádár-korszak, az I. világháború, a német újraegyesítés. Az Eduline oktatási szakhonlap által megkérdezett szaktanár szerint az atlasz használata is segíthetett a hiányzó részeken átlendülésben, viszont például a Kádár-időkre vonatkozó kérdés megfogalmazása nem sikerült egyértelműre – ilyesmiből már a tegnapi matek kapcsán is akadt fennforgás.

A feladatsor első része a korábbi évekhez képest egy fokkal könnyebbre sikerült, amit megfelelő szövegértéssel, forráselemzéssel és az atlasszal jól meg lehet írni

– szólt a szakmai összegzés a maximum 50 pontos első részről.

Sok mindenre kellett figyelni az érettségi második részében

A második, esszéírós rész témái a következők voltak, illetve lehettek, hiszen középszinten négyből kettőt, emelt szinten hatból hármat kellett választani.

Rövid esszétéma volt az angol alkotmányos monarchia és a II. világháború kirobbanása, hosszú opció az Erdélyi Fejedelemség, vagy a gazdasági rendszerváltoztatás.

Középszinten a választásoknál a következőkre kellett figyelni: 

legyen rövid és hosszú, de magyar és egyetemes téma is, plusz az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni eseményeket dolgozzon fel.

SZÉCHENYI István
Összességében nem minősítették nehéznek a mai feladatsort / Fotó: Lehoczky Péter

A szakvélemény szerint az angol alkotmányos monarchia nehéz téma volt, ugyanakkor a II. világháború „hálás téma”, mert sokan nagyon jól ismerik az időszakot. 

A megkérdezett történelemtanár arra tippelt, hogy a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választotta az esszéknél.

Akárcsak az elsőre, a második részre is 50 pontot lehet kapni.

Aki pedig nem bír várni a megoldókulcsok holnapi hivatalos megjelenéséig, a gyors megoldásokat máris megtekintheti az Eduline honlapján.

Az írásbeli érettségi vizsgák május 27-ig tartanak, ezeket követően az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5-én kezdődnek, és június 12-ig tartanak. A középszintű szóbelik csak ez után következnek június 17. és július 3. között.

Milyen lesz a felsőoktatási felvételi pontszámítása?

A mostani középszintű írásbelin akad olyan tárgy, amelynek az összpontozása 100, de olyan is, amelynek 117, úgyhogy nem kell egyből frászt kapni az esetleges különbségektől, azonban érdemes tájékozódni az eltérő számításokról az iskolában, kivált, mert a szóbelik értékelése is eltérő.

Ami az emelt, illetve középszintű érettségik felvételis értékét illeti: az emelt szintűért járó pontokat 100, a középszintűért járókat viszont csak 67 százalékos értéken számítják át.

Az idei felsőoktatási felvételi kapcsán fontos változás az is, hogy immár az egyetemek, főiskolák határozzák meg: milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont).

Mindenesetre a felsőoktatási felvételi ponthatárait várhatóan 2024. július 24-én hirdetik majd ki, addig lehet böngészgetni azt is, hogy melyik szak elvégzése után milyen kezdőfizetésre lehet számítani.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.