Vámháború: az Egyesült Államok hibázott?

A cikk két nappal az után jelent meg, hogy a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások tizenegyedik fordulójának lezárása után pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítást adott arra, hogy kezdjék meg a pótvámmal eddig nem terhelt, évi mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importtermékek esetében a vámok emelését célzó eljárást.

A szerző hangsúlyozta: politikai berendezkedésének és társadalmi felépítésének köszönhetően Kína más országokkal szemben sokkal jobb helyzetben van ahhoz, hogy kiállja a kereskedelmi háború okozta próbatételeket. Hozzátette,

Washingtonnak nem lenne szabad „valószerűtlen ábrándokat” dédelgetnie arról, hogy a kereskedelmi háború elmérgesedésének esetén Kínának nem lesz semmi a tarsolyában, ami alku tárgyát képezhetné a tárgyalásokon.

Az Egyesült Államok és Kína tavaly nyáron vetett ki kölcsönösen évi 50-50 milliárd dollár értékű importárura 25 százalékos pótvámot.

Szeptemberben további, összesen 260 milliárd dollár értékű árura vezetett be különböző mértékű pótvámot a két ország, ebből az Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki az év végéig 10 százalékos pótvámot, amelynek mértékét januártól emelte volna 25 százalékra. A pótvám megemelését a kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra hivatkozva többször elhalasztotta a Fehér Ház, de egy héttel ezelőtt, a piacok legnagyobb meglepetésére, Trump elnök bejelentette, hogy péntektől hatályba lép a 25 százalékos pótvám.

Az újabb amerikai döntés ellenére Donald Trump és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, főtárgyaló egyaránt úgy nyilatkozott, hogy szükség van további egyeztetésekre, elkerülendő a legrosszabb forgatókönyvet, a megbeszélések teljes megszakadását a világ két legerősebb gazdasága között.

Liu a pénteki tizenegyedik tárgyalási forduló után a kínai állami médiának nyilatkozva azt mondta, a két ország megállapodott abban, hogy Pekingben folytatják a tárgyalásokat. Megmaradtak a nézeteltérések a legfőbb kérdésekben, de a tárgyalások építő szellemben folytak, és nem szakadtak meg – hangsúlyozta a kínai miniszterelnök-helyettes.

A kínai miniszterelnök-helyettes derűlátását tompítva Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter pénteken a CNBC amerikai hírcsatornának úgy nyilatkozott, hogy „egyelőre” nincsenek tervben további megbeszélések a kínai féllel.

Liu Ho beszámolója szerint három kérdésben nem tudtak megállapodásra jutni a felek. Az első kérdés a pótvámok, amelyeket Kína az egész kereskedelmi konfliktus okának tekint, és amelyeket egy megállapodás létrejöttekor meg akar szüntettetni. A második kérdés az export, mellyel kapcsolatban a két elnök tavaly év végén már megegyezésre jutott ugyan, de a két fél jelenleg eltérő mennyiségekben gondolkodik. Az utolsó kritikus pont a kínai miniszterelnök-helyettes szerint a megállapodás szövegezése, amely a kínai fél szerint a lehető legkiegyensúlyozottabb kell hogy legyen, hogy mindkét nemzet méltóságát megőrizzék ezáltal.

Az eddigi kereskedelmi viszályban – azaz pénteking – az amerikai kormány 250 milliárd dollár értékű kínai termékekre vetett ki pótvámokat, míg Kína válaszul 110 milliárd dollár értékű amerikai importtermék vámtarifáit emelte meg. A kínai kormánynak nemigen van lehetősége arra, hogy újabb pótvámokkal vessen ki amerikai termékek széles körére, tekintettel arra, hogy tavaly a Kínába irányuló amerikai export értéke 120,3 milliárd dollárra rúgott. Ugyanakkor más eszközökhöz is nyúlhat, hogy válaszul Washington pénteki döntésére megbüntesse a kínai piacon lévő amerikai vállalatokat.

Peking pénteken kilátásba helyezte, hogy mgteszi a „szükséges ellenintézkedéseket” az amerikai büntetővámok kivetése miatt, de egyelőre nem részletezte, hogy milyen válaszlépéseket foganatosít.

Egészen a múlt hét végéig minden jel arra mutatott, hogy a két fél hamarosan megállapodik. Donald Trump váratlan bejelentését a pótvámok emeléséről amerikai tisztségviselők azzal magyarázták, hogy Peking visszalépett korábbi ígéreteitől, a hét részből álló megállapodástervezetből törölték azokat a szakaszokat, amelyekben Kína elkötelezi magát, hogy jogszabály-módosításokkal orvosolja az Egyesült Államok kifogásait a szellemi tulajdon és a kereskedelmi titkok védelme, a kierőszakolt technológiatranszfer, a versenyszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a devizaárfolyamok manipulálása terén.