Áldozatokkal járhat az osztrák kiskereskedelem forgalomcsökkenése

A járványvédelmi zárlat miatt az előző évihez képest 2 milliárd euróval kevesebb forgalmat bonyolított az osztrák kiskereskedelem március-áprilisban – közölte a WKO (Wirtschaftskammer Österreich) gazdasági kamara kereskedelmi tagozatának távozó elnöke, Peter Buchmüller keddi bécsi sajtóértekezletén.

Az élelmiszerüzletek kivételével, ahol emelkedett a forgalom, drámai helyzetbe kerültek a kiskereskedelmi üzletek.

A krízis mély sebeket hagyott maga mögött. Vállalatokat fogunk elveszíteni

– mondta Buchmüller.

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 20 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az alapellátást leszámítva a forgalom 46,2 százalékkal esett vissza.

Az élelmiszerüzleteknél viszont 12,6 százalékkal nőtt a forgalom áprilisban. Az éttermek ellátására szakosodott üzleteknél azonban itt is fogalomcsökkenés következett be, esetenként drasztikus mértékű.

Az építőanyag és barkácsfelszerelési üzleteknél mindössze 10 százalékos volt a forgalomcsökkenés. A sportfelszerelés, óra-ékszer, cipő és bőráru, bútor, valamint ruházati üzletek forgalma viszont 50-70 százalékkal esett vissza áprilisban.

Májusban már valamelyest javult a helyzet. Az alapellátás nélkül a kiskereskedelmi forgalom 3,9 százalékkal nőtt.

Az üzletekkel ellentétben az online kiskereskedelmi forgalom március-áprilisban az előző évinek a duplájára, 1,2 milliárd euróra bővült, a teljes kiskereskedelmi forgalom 10 százalékára.

Áprilisban a növekedés 150 százalékos volt.

A forgalom kiszolgálása érdekében számos új kiskereskedelmi értékesítési portál is létrejött. „Kifizetődőnek bizonyult a felkészülés a digitalizációra” – mutatott rá Iris Thalbauer, a kamarák kereskedelmi tagozatának ügyvezetője.

Ausztria a kiskereskedelmi forgalom áprilisi 20 százalékos csökkenésével nagyjából az európai középmezőnybe tartozik, az uniós átlag ugyanis 18 százalék volt.

A kevésbé szigorú korlátozásokat alkalmazó országokban kisebb mértékben esett vissza a kiskereskedelmi forgalom.

Finnországban 0,7 százalékkal, Svédországban 3,4 százalékkal, Hollandiában 5,8 százalékkal,

Németországban pedig 9 százalékkal. A járvány által súlyosabban érintett országokban, Olaszországban, Spanyolországban és

Franciaországban viszont 30 százalék körüli volt a forgalomcsökkenés.

A kiskereskedelmi cégek működési területük függvényében eltérő kilátásokkal tekinthetnek a következő hónapokra, az összkép azonban egyáltalán nem rózsás. A KMU Forschung Austria felmérése szerint ugyanis a kiskereskedelmi cégek 55 százaléka egyáltalán nem várja a helyzet javulását, 28 százalékuk pedig egyenesen további romlásra számít. Mindössze 17 százalék számít pozitív fordulatra.

Wolfgang Ziniel, a piackutató cég szakértője szerint a nehéz helyzetbe került kiskereskedelmi cégek előtti igazából 2020 vége és 2021 eleje felé mutatkoznak majd meg a tényleges kihívások.

A KMU Forschung Austria a 2019-es évet pozitív működési eredménnyel záró 5 ezer kiskereskedelmi cég mérlegét megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az 2019-es forgalom 78 százalékánál húzódik a nullszaldó elérésének a mediánja.

Azaz a cégek fele ebben az esetben veszteséges, fele nyereséges lehet. A krízis során elszenvedett forgalomcsökkenés és a meglehetősen borús kilátások függvényében azonban nem sok esély van a tavaly forgalom 78 százalékának az elérésére. A vállalkozások 38 százalékának a piackutató cég szerint erre semmi esélye nincsen.