Vallottak az áruházláncok: így alakította át a vásárlási szokásainkat a magas infláció

Májusban 10,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, de ne legyenek illúzióink, a júniusi inflációt már 11,5 százalék körüli szintre prognosztizálják a szakértők, a pesszimistább várakozások szerint pedig akár a 12 százalékot is elérheti a drágulás üteme. Ennél is drámaibb a pénzromlás mértéke, ha az élelmiszerekre szűkítjük a kört, nem csoda, hogy sok család arra panaszkodik, 

az alapvető élelmiszerek napi beszerzése a korábbi 3-4 ezer forint helyett ma már legalább 5-6 ezret visz el, a jellemzően 18-20 ezer forintos nagybevásárlásoknál pedig a végösszeg esetenként 30 ezer fölé kúszott.

A vevői tapasztalatok és a hivatalos statisztika között hatalmas szakadék tátong: míg a közérzet olykor 30-40 százalékos vagy még magasabb áremelkedéseket érzékel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a májusi 10,7 százalékos infláción belül az élelmiszerárak átlagosan „csak” 18,6 százalékkal ugrottak meg. 

Szédítő drágulás

Igaz, az egy évvel korábbi árakhoz képest

• a margarin 41,4,
• a kenyér 37,5,
• a sajt 35,4,
• a baromfihús 34,3,
• a száraztészta 33,3,
• a tejtermékek 30,3,
• a tojás 29,9,
• a péksütemények pedig 27,3

százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, azaz tavaly májusban. Néhány meghatározó kategória azért – szükségszerűen – a statisztikai átlag alatt drágult, így például az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 12,8 százalékkal, az alkoholmentes üdítőitalok 10 százalékkal, a csokoládé, a kakaó és a cukor pedig 3,9 százalékkal. 

Pár nap múlva okosabbak leszünk, hiszen a KSH pénteken közli a legfrissebb, júniusi adatsorát. Addig is a VG nagy áruházláncokat faggató körképe arra a kérdésre kereste a választ, hogy az utóbbi hónapokra jellemző élelmiszer-drágulás milyen hatást gyakorolt a vásárlási szokásokra, eltolódik-e a kereslet az olcsóbb termékek felé, illetve „luxussá” válnak-e olyan élelmiszerek, amelyeket eddig szélesebb körben szereztek be a vevők.

Elindult a lefelé vásárlás

Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője arról számolt be a VG-nek, hogy

az eladások a mennyiség szempontjából egyelőre nem mutatnak változást, de a trendek alapján azt látják, hogy elindult az úgynevezett lefelévásárlás, azaz például a drágább brandtermékek helyett sok esetben az olcsóbb, de ugyanolyan jó minőségű saját márkát választják a vásárlók. Ezt támasztja alá, hogy a saját márkás termékek aránya forgalmi szempontból 25 százalék körül mozgott éveken keresztül, ám idén ez az arány már meghaladta a 30 százalékot.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyasztói preferenciák alakulását a Lidl, és ennek megfelelően alakítja ki a kínálatát – erről Tőzsér Judit, a társaság vállalati kommunikációs cégvezetője számolt be a VG-nek.

A vásárlási szokásokat vizsgálva azt látjuk, hogy az emberek tudatosabban vásárolnak, és jobban megválogatják, mire adnak ki pénzt. Saját márkás termékeink rendkívül keresettek vásárlóink körében, mivel amellett, hogy olcsóbbak, kiváló minőséget nyújtanak

– tette hozzá a szakember. 

A Tescónál arra hívták fel a VG figyelmét, hogy tisztában vannak vele, a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak, ezért arra törekednek, hogy segítséget nyújtsanak a vásárlóknak ahhoz, hogy a lehető legkönnyebben és legkedvezőbb áron vásárolhassanak be. Folyamatosan érezhető a forgalomeltolódás a kedvezőbb árú, akár saját márkás élelmiszerek felé, különösen az árérzékenyebb vásárlóknál. 

A magasabb jövedelműek egyelőre korlátozottabb mértékben váltanak olcsóbb termékekre, ám általánosan megfigyelhető, hogy a vásárlók igyekeznek egyre tudatosabban beosztani a rendelkezésükre álló pénzösszeget. 

A Tesco polcain, valamint az online kínálatban például az árgarancia jelöléssel hívják fel a figyelmet a leggyakrabban keresett, illetve alaptermékekre. Több mint 600 árucikkből álló választékról van szó, amelynek az árát minden héten összehasonlítják a versenytársaknál érvényes árakkal, és vállalják, hogy a legalacsonyabb szinten tartják. Ha ezeket az árucikkeket máshol mégis olcsóbban lehet megvenni, visszafizetik a különbözetet. Az áruházlánc szerint az árgarancia segítséget nyújt a vásárlóknak, hogy ne kelljen az árak összehasonlításával foglalkozniuk – ők elvégezik a feladatot helyettük.

Többet érhet a nyugdíj

Emellett a vállalat rámutatott a hűségkártyáján keresztül elérhető kedvezőbb árakra, márpedig a Tesco Clubcardnak már több mint egymillió tagja van. Ráadásul a nyugdíjasok minden kedden 5 százalék kedvezményt kapnak a vásárlásuk végösszegéből, ha használják a hűségkártyájukat. A kedvezmény igénybevételével csökkenthetők az élelmiszerre fordítható kiadások, így a Tescóban ezeken a napokon többet ér a vásárlók nyugdíja. További pénztárcabarát elem az áruházakban fix kihelyezést kapó, úgynevezett Friss 5 ajánlat, amelyben hetente cserélik a nagyon kedvező áron kínált friss zöldségek és gyümölcsök körét.

A VG körképében az Auchannál azt húzták alá, hogy

az elmúlt időszakban látható a vásárlói kosár termékszámcsökkenése. Emellett azt tapasztalták, hogy a vásárlók szívesebben választják a jó ár-érték arányú saját márkás termékeket.

Minderre rímel, hogy a Pennynél is kiemelték lapunk érdeklődésére: a vásárlóik számára a minőség mellett az ár is kiemelten fontos. Ezért az elmúlt időszak változásainak hatására az áruházlánc üzleteiben is jól megfigyelhető, hogy 

a vásárlók egyre inkább a kedvezőbb árú, saját márkás termékek, illetve az akciós árucikkek felé fordulnak, éppen ezért az átlagosnál is fontosabb a Penny számára, hogy a legjobb ár-érték arányú termékpalettát biztosítsa vásárlóinak.